Szervezeti és Működési Szabályzata

A ZALABEST KFT. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Bevezető

A Zalabest Kft. (a továbbiakban Társaság) pénzügyi intézményekkel kötött megbízási szerződés alapján, pénzügyi közvetítőként kintlévőség kezelő tevékenységet folytat a jelen szabályzatban meghatározottak szerint, a Hpt. (1996. évi CXII. törvény) rendelkezéseinek megfelelően.

A Zalabest Kft. (a továbbiakban: Társaság) szervezeti és működési szabályzata az 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) és a kapcsolódó Gt. jogszabályok, valamint a Társaság társasági szerződésnek figyelembevételével készült.

A szabályzat hármas tagozódású:

Az “Általános rész” tartalmazza a Társaság főbb adatait, alapvető feladatait.

A “Szervezeti rész” meghatározza a Társaság munkaszervezetének tagozódása alapján a fölé-, alá- és mellérendeltségi viszonyokat, a szervezeti egységek (egyes feladatkört ellátók) feladatát és hatáskörét.

A “Működési rész” leírja a Társaság általános tevékenységeit, működésének mechanizmusát, működési rendjét.

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásáról a taggyűlés dönt, alkalmazni a jóváhagyás időpontjától kell.

Általános rész

1. 1. A Társaság jellemző adatai

A Társaság neve: ZALABEST Követelésbehajtó és Problémamegoldó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Rövidített neve: ZALABEST KFT.

Székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Csilla utca 16.

Telephelye: 8900 Zalaegerszeg, Iskola köz 6-8. I. emelet 7.

A Társaság cégjegyzékszáma: 20-09-064305

A cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontja: 1999. november 02.

A Társaság statisztikai törzsszáma: 11893561-7012-113-20

Pénzforgalmi jelzőszáma: ………………………..

A Társaság alaptőkéje: 3.000.000,- Ft

A Társaságnak három tagja van.

A Társaság tevékenységi köre:

Saját tulajdonú ingatlan adásvétele
Épületépítési projekt szervezése
Lakó, és nem lakóépület építése
Út, autópálya építése
Egyéb m.n.s. építés
Bontás
Építési terület élőkészítése
Talajmintavétel, próbafúrás
Egyéb befejező építés m.n.s.
Egyéb speciális szaképítés
Személygépjármű,- könnyűgépjármű kereskedelem
Egyéb gépjármű kereskedelem
Gépjárműalkatrész kereskedelem
Gépjárműalkatrész kiskereskedelem
Elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme
Bútor, szőnyeg, világítóberendezés nagykereskedelme
Óra, ékszer nagykereskedelem
Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme m.n.s
Fa, építőanyag, szaniteráru nagykereskedelem
Vegyestermékkörű nagykereskedelem
Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme
Telekommunikációs termék kiskereskedelme
Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme
Sportszer kereskedelem
Lábbeli, bőráru kiskereskedelem
Óra, ékszer kiskereskedelem
Egyéb m.n.s új áru kiskereskedelme
Használtcikk bolti kiskereskedelme
Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme
Textil, ruházat, lábbeli piaci kiskereskedelme
Egyéb áruk piaci kiskereskedelme
Adatfeldolgozás, web hoszting
M.n.s egyéb információs szolgáltatás
Vagyonkezelés
M.n.s egyéb pénzügyi közvetítés
Értékpapír, árutőzsdei tevékenység
Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység
Kokázatértékelés, kárszakértés
Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
Bizotsítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége
Alapkezelés
Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
Ingatlanügynöki tevékenység
Ingatlankezelés
Üzletvezetés
PR, kommunikáció
Reklámügynöki tevékenység
Médiareklám
M.n.s egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
Munkaközvetítés
Munkaerőkölcsönzés
Egyéb emberi erőforrás ellátás
Építményüzemeltetés
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
Követelésbehajtás
M.n.s egyéb kiegészítő üzleti tevékenység

A Társaság feladata:

A Társaság A Hpt.6 § (1) bekezdés a pontja alapján függő közvetítőként végzi a kintlévőség kezelési tevékenységet.

A Hpt.2. számú mellékletének 12. pontja a kiemelt közvetítői tevékenységet az alábbiak szerint határozza meg.

„12.1. Kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is”

A fenti fogalomnak megfelelően, a ZALABEST Kft.. feladata:

a Megbízó pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján a Megbízó pénzügyi intézmény kintlévőségeinek kezelése, az Ügyfelek személyes felkeresése, az Ügyfélnek a Megbízó pénzügyi intézménnyel szemben fennálló tartozása rendezése vonatkozásban megállapodás megkötése, ügyféllel való kapcsolattartás.

1.2. A Társaság vezetésére vonatkozó fogalom meghatározások

Jogállás: a testületen, szervezeti egységen belül az alkalmazott illetve a tisztségviselő szervezeti elhelyezkedéséből, alá- és fölérendeltségi viszonyából adódó jogi helyzet.
Feladat: a munkaköri teendők, a kötelezettségek összessége.
Hatáskör: a vezetői és alkalmazotti munkaköri jogosítványok köre, összessége (pl. javaslattételi, véleményezési, képviseleti, döntési, ellenőrzési, stb. jog). A hatáskörön belül a döntési jog (ami szűkebb, mint a hatáskör) bír általában a legnagyobb jelentőséggel, így arra adott esetben kitérünk.
Jogkör: a hatáskörben megfogalmazott különböző jogok gyakorlásának megszabott területe, érvényességi határvonala.
Felelősség: a döntésekért, megvalósított feladatokért és a munkával kapcsolatos bármely tevékenységért való helytállási kötelezettség. Ezen belül:

a taggyűlés - mint testületi szerv - felelős, hogy döntései összhangban álljanak a mindenkor érvényes jogszabályokkal, a Társasági Szerződéssel és a Társaság egyéb belső szabályzataival;
a vezető tisztségviselő felelős az általános vezetői feladatok és a tevékenységi kör alapján rájuk háruló feladatok megvalósításáért, a jogszabályok, a társasági szerződés, a belső szabályzatok elkészítéséért, betartásáért, a taggyűlési határozatok végrehajtásáért;
a munkavállalók felelősek a részükre munkaköri leírásban vagy egyébként meghatározott feladatok teljesítéséért.

1.3. A taggyűlés

A taggyűlés a Társaság legfőbb szerve, amely dönthet más szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben is.

A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak mindazok a kérdések, amiket a törvény a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása;

b) osztalékelőleg fizetésének elhatározása;

c) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;

d) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által;

e) az elővásárlásra jogosult személy kijelölése;

f) az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása;

g) eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről;

h) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése;

i) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat;

j) a 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

k) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

l) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

m) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt;

n) a tagok, az ügyvezetők, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése;

o) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése;

p) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása;

q) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása;

r) a társasági szerződés módosítása;

s) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása;

t) törzstőkeemelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása;

u) törzstőkeemelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése;

v) törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;

w) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;

x) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

1.3.1. Összetétele

A tagok összessége. A taggyűlésen bármely tag részt vehet, szavazhat, a részvétel lehetőségét minden tagnak biztosítani kell.

1.3.3. A taggyűlés összehívása

A taggyűlést legalább évente egyszer, a társaság székhelyére, vagy telephelyére a napirend közlésével össze kell hívni.

1.3.4. Határozatképesség:

A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a törzstőke fele, vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van.

A taggyűlés határozatait, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a szavazati joggal jelenlévők egyszerű többségével hozza.

1.3.6. A szavazati jog gyakorlása

Az egyes tagokat megillető szavazati jog:

Kiss Zsolt: 135

Nagy Tímea: 135

Kiss Imre: 30

1.4. Az ügyvezetés

A társaság ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét a taggyűlés által választott ügyvezető látja el.

1.4.5. Az ügyvezető hatásköre

Az ügyvezető hatásköre mindazokra az ügyekre kiterjed, amit jogszabály, vagy a társasági szerződés nem utal más szerv hatáskörébe.

1.4.6. Az ügyvezető megbízatásának megszűnése:

Megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony

a) a megbízás időtartamának lejártával,

b) visszahívással,

c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

d) lemondással,

e) ha a tisztségviselő meghal,

f) külön törvényben meghatározott esetben.

A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

1.4.8. Összeférhetetlenségi szabályok:

(1) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.

(2) Akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő. Akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő.

(3) A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

A Társaság ügyvezetőjének belül kiemelten fontos feladatai:

a Társaság tevékenységi körében meghatározott feladatoknak és a gazdálkodásnak a megszervezése, irányítása, ellenőrzése,
a Társaság anyagi-szellemi erőforrásainak hatékony felhasználása, gyarapítása,
belső információ és ellenőrzés rendszerének megszervezése,
kapcsolattartás a külső szervekkel,
a munka- és tűzvédelmi tevékenység ellátásának megszervezése,
az ügyviteli szabályzatok elkészítése, naprakészségének biztosítása
a különböző jogszabályok által kötelezően előírt belső szabályzatok elkészíttetése és kiadása,
a Társaság hosszú- és középtávú terveinek terjesztése,
a Társaság mérlegének és a mérlegbeszámolónak az elkészíttetése és elfogadás végett a taggyűlés elé történő terjesztése, javaslat a nyereség felosztására és az osztalék meghatározására,
a közvetlen alárendeltségébe tartozók tevékenységének irányítása, az azokkal kapcsolatos általános vezetői feladatok ellátása.
A Pénzmosás Megelőzéséről szóló szabályzat által a bejelentésért felelős személy hatás- és feladatkörébe utalt feladatok ellátása.

Az ügyvezető jogköre a Társaság egész területére, valamennyi alkalmazottjára kiterjed.

Az ügyvezető hatásköre - a taggyűlés részére fenntartott hatáskörök kivételével - a Társaság tevékenységének gyakorlásához szükséges bármely jogosítványra kiterjed.

Az ügyvezető a rendelkezésre álló hatás- és jogkörök egy részét a társaság alkalmazottaira (esetleges megbízottaira) átruházhatja.

Kizárólag az ügyvezető hatáskörébe tartozik (nem ruházható át) a munkáltatói jogok gyakorlása, így különösen:

munkaviszony létesítése és megszüntetése;
bérmegállapítás;
fegyelmi jogkör gyakorlása;
a rendkívüli fizetett szabadság engedélyezése;
a külföldi kiküldetés elrendelése;
a költségtérítések megállapítása;
tanulmányi szerződés megkötése;
második munkaviszony és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése külső személyekkel, illetve létesítésének engedélyezése, a vonatkozó bejelentések tudomásulvétele a társaság alkalmazottai vonatkozásában;
az általa saját hatáskörben fenntartott szerződések megkötése.

Az ügyvezető felelős

a Társaság feladatainak maradéktalan ellátásáért, gazdaságos működéséért,
a Társaság mérlegének valódiságáért,
a munkavégzés szervezeti és személyi feltételeinek megteremtéséért,
a társasági tulajdon fokozottabb védelmének biztosításáért,
a Társaság törvényes és szerződéses kötelezettségeinek teljesítéséért, valamint az ezekből folyó jogok érvényesítéséért,
a dolgozók és megbízottak anyagi és erkölcsi ösztönzéséért,
a dolgozók munkakörülményeinek, szociális, egészségügyi és kulturális ellátottságának alakulásáért,
a dolgozók testi épségét, az élet- és vagyonbiztonságot, a munkafegyelem betartását szolgáló intézkedések megtételéért és betartásuk ellenőrzéséért,
a jogszabályok, a társasági szerződés, a taggyűlés határozatai, szabályzatok rendelkezéseinek végrehajtásáért, illetve betartásáért.

1.7. A Társaság törvényességi felügyelete

1.7.1. A Társaság felett a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető bíróság (továbbiakban: cégbíróság) látja el. A törvényességi felügyelet keretében a cégbíróság ellenőrzi, hogy

a társasági szerződés, valamint a Társaság szervezetére és működésére vonatkozó más okiratok (Szervezeti és Működési Szabályzat, Üzletszabályzat, belső szabályzatok) megfelelnek-e a jogszabályoknak,
a Társaság szerveinek határozatai nem sértik-e a társaságok szervezetére és működésére irányadó szabályokat, a társasági szerződést és a Társaság említett más okirataiban (ügyviteli szabályzat, belső szabályzatok) foglaltakat.

1.7.2. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye (pl. adózás, tűzvédelem, munkavédelem, PSZÁF).

1.8. Társaság tevékenységének szakmai felügyelete

1.8.1. A Hpt. szabályai alapján a Társaság, mint pénzügyi intézet szakmai felügyeletét a PSZÁF gyakorolja a Hpt. szabályai szerint. A Felügyelet jogosult a Hpt. szabályai szerint helyszínen kívül, illetőleg helyszínen ellenőrizni a Hpt. és külön jogszabályban meghatározott pénzügyi közvetítői tevékenységének engedélyezésére, működésére, a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok, valamint határozatok megtartását.

Szervezeti Rész

2.1. Szervezeti felépítés

TAGGYŰLÉS

ÜGYVEZETŐ

KÖNYVELŐ

JOGI SZAKÉRTŐ

TITKÁRSÁG; KINTLÉVŐSÉG KEZELŐ MUNKATÁRASAK

titkárnő - pénztáros

2.2. A munkaszervezet

2.2.1. A Társaság feladatait a munkaszervezetben (ami a feladatok természetéből adódóan kis dolgozói létszámot ölel fel munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban) a foglalkoztatott dolgozók látják el az ügyvezető utasításainak megfelelően.

2.2.2. Az ügyvezető irányítása alatt álló dolgozók és feladataik

2.2.2.1. Titkárság

Közvetlen felettese az ügyvezető. Főbb feladatai:

A ügyvezető munkájával kapcsolatos titkári és a Társaság adminisztratív teendőinek ellátása. Ennek keretében az ügyiratok nyilvántartása és kezelése, a szükséges adminisztrációs és gépírási munkák elvégzése, belső utasítások, taggyűlési anyagok kezelése, értekezletek, üzleti tárgyalások előkészítése és a lebonyolítás segítése.

A munkaszervezet részére nyomtatvány, irodaszer, reprezentáció igénylés összeállítása, gondoskodás ezek beszerzéséről és kezeléséről.

A Társaság részére bélyegzők rendelése, a bélyegzők nyilvántartásának vezetése. Szakkönyvek nyilvántartásának vezetése, év végi leltározása. A társasági szabályzatok, ügyvezetői utasítások eredeti példányainak nyilvántartása és őrzése.

A fax- és telefon, valamint a sokszorosító zavartalan működésének biztosítása. A napi posta kezelése, irattározás, iktatás. Az ügyvezető által átadott ügyekben az intézkedés megtétele.

A Társaság házi pénztárának kezelése, a pénztárkönyv vezetése.

Kintlévőség kezelő munkatársak:

Feladataikat munkaviszony illetve megbízási jogviszony keretében látják el.

A személyes felkeresők feladata:

a hatályos jogszabályok betartásával ellátni feladatait figyelemmel arra, hogy sem a Megbízó, sem a követelés jogosultjának jóhírneve, üzleti érdekei ne sérüljenek.
a követelésre vonatkozó dokumentumok átvételét követően az adóssal a személyes kapcsolatot felvenni az erre vonatkozó adatlapot kitöltve Megbízó részére átadni;
a Megbízott részére az adósról átadott adatlapot kitölteni, az abban szereplő adatokat ellenőrizni, illetve az adóslátogatás során tudomására jutott információkat, adatokat az adatlapon rögzíteni;
egyezségi tárgyalásokat kezdeményezni az adóssal annak érdekében, hogy a követelés a lehető legrövidebb időn belül a pénzügyi intézmény részére megtérüljön;
tájékoztatni az adóst a várható jogi eljárásokról, illetve ennek költségeiről;

köteles minden olyan információról, adatról, problémáról a Megbízót azonnal tájékoztatni, amely a feladat ellátása során felmerült

2.2.2.2. A könyvelő

A Társaság könyveinek vezetését a könyvelő irányítja az ügyvezető utasításai szerint a vonatkozó jogszabályok keretei között. Képviseli a Társaságot az ügyvezető által meghatározott jog- és hatáskörben a hatóságok és más harmadik személyekkel szemben.

Legfőbb feladata a pénzügyi, számviteli és munkaügyi tevékenységek megszervezése, irányítása, ellenőrzése. Felelőssége kiterjed különösen a Társaság mérlegének határidőben történő elkészítésére és a mérlegvalódiság biztosítására.

A könyvelő a társasággal megkötött megbízási szerződés alapján látja el a fenti feladatokat.

2.2.2.4. A munkavédelem feladatai és hatásköre

a munkavédelemről szóló jogszabályok és a Munkavédelmi Szabályzatban rögzített munkavédelmi tevékenység megszervezése, végrehajtásának ellenőrzése,
munkavédelmi tárgyú rendelkezések, szabvány szerinti előírások végrehajtásának ellenőrzése,
a védőberendezések, egyéni védőeszközök és védőfelszerelések alkalmazásának, használatának ellenőrzése,
a dolgozókat közvetlenül fenyegető veszély elhárítására intézkedés kezdeményezése,
a dolgozók felszólítása a munkavégzésre vonatkozó, munkavédelmi szabályokba ütköző - általa észlelt hiányosságok - határidőn belüli megszüntetésére,
alkoholos befolyásoltság alatt lévő dolgozó munkavégzéstől való eltiltásának és egyidejű fegyelmi felelősségre vonásának kezdeményezése
munkavédelmi oktatások megszervezése, irányítása, ellenőrzése,
nők és fiatalkorúak, csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának ellenőrzése, a részükre nem engedélyezett munkavégzéstől való eltiltás.

2.2.2.5. Tűzvédelmi feladatok

a Társaság megelőző tűzvédelmi tevékenységének megszervezése, irányítása, ellenőrzése,
a Társaság tűzvédelmi berendezéseinek, eszközeinek, készültségi állapotának ellenőrzése,
tűzvédelmi utasítás és tűzriadó terv elkészítése, tűzveszélyes tevékenység eseti engedélyezése,
beruházások előkészítése során a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényre juttatása,
a Társaság létesítményeinek, helyiségeinek tűzvédelmi szempontból történő felülvizsgálata és minősítése, szabad tereinek jogszabály szerinti tűzveszélyességi osztályba sorolása,
megelőző tűzvédelmi ellenőrzések, szemlék lebonyolítása,
a Társaság legfelsőbb munka- és tűzvédelmi felelős vezetője az ügyvezető.

2.2.2.6. Jogi szakértő

a jogi szakértő tevékenységét megbízási jogviszony alapján látja el, az ügyvédi törvény és vonatkozó jogszabályok keretei között.

3. Működési rész

A taggyűlés az ügyvezető és a munkaszervezetben egyes feladatokat ellátók jogállását, feladatát, hatáskörét és felelősségét az előző részek tartalmazták, ezért a jelen 3. rész az ún. általános működési előírásokat tartalmazza.

3.1. A munkáltatói jogok gyakorlása

3.1.1. Az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés a Társaság alkalmazottaival szemben az ügyvezető gyakorolja.

3.1.2. A fegyelmi és kártérítési jogkört a társaság minden alkalmazottjával szemben az ügyvezető gyakorolja.

3.2. A Társaság képviselete

3.2.1. A Társaságot bíróságok, hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben az ügyvezető képviseli. E jogkör a vonatkozó rendelkezések értelmében a társasági szerződésben foglaltak szerint a Társaság alkalmazottaira is átruházható.

3.2.2. Konkrét ügyekben az ügy intézője is eljárhat, jognyilatkozatot tenni, kötelezettségeket vállalni a felettes által írásban megszabott feltételek szerint jogosult.

3.3. Az aláírási jog

3.3.1. A Társaságnál az egyes szerződések értékét és tartalmától függetlenül az aláírási jogosultság az alábbiak szerint alakul:

A társaságot a társaság képviseletére jogosult ügyvezető a gazdasági társaság cégneve alatt hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően önállóan jegyzi.

3.3.2. A kimenő posta aláírása:

a cég részéről kötelezettségvállalást tartalmazó iratok aláírása az ügyvezető hatáskörébe tartozik
az egyéb leveleket az illetékes előadó, illetve az ügyvezető írja alá.

3.4. A Munkakör átadások rendje

3.4.1. Minden személyi változás esetén kötelező a munkakör átadás-átvétele. Az átadásnál jelen kell lennie az átadónak, az átvevőnek, valamint a követlen felettesnek.

3.4.2. Amennyiben a munkakört átadó, illetve átvevő az átadásnál, illetve átvételnél nem tud személyesen megjelenni, az átadást, illetve átvételt kijelölt helyettes köteles végrehajtani. Ha a munkakör betöltésére új dolgozó kijelölve nincs, a munkakört a távozó dolgozó munkáját irányító vezető részére kell átadni.

3.4.3. A munkakört minden változás esetén jegyzőkönyvileg kell átadni.

3.4.4. A pénztár és egyéb vagyonkezelő munkakörök átadásával egyidejűleg az anyagi felelősséggel tartozó átadó, illetve azokat átvevő személy a pénzt, illetve vagyontárgyakat együttesen leltározni és a leltárt felvenni köteles.

Ez esetben a leltár is a munkakör átadás okmánya.

3.5. Belső szabályozások rendje

3.5.1. Belső szabályozáson minden - a Társaság egészére érvényes - előírást, szabályt kell érteni.

3.5.2. A belső szabályozás nem állhat ellentétben

a jogszabállyal,
a társasági szerződéssel
a jelen Szervezeti és Működési Szabályzattal.

3.5.3. A belső szabályozást szabályzat formájában lehet kiadni.

3.5.4. A szabályzatok általában hosszabb távra szóló, nagyobb szakterületet átfogó működési folyamatokra vonatkozó szabályozások.

3.5.6. A belső szabályozások kiadására a taggyűlés jogosult. Mind a szabályzatokat, mind a vezérigazgatói utasításokat keletkezésük sorrendjében, évente külön-külön, egytől kezdődő sorszámmal kell ellátni.

3.5.8. A belső szabályozásokat évente felül kell vizsgálni, azokat szükség szerint - az időközben esetleg életbe lépett jogszabályokat is figyelembe véve - módosítani kell vagy hatályon kívül kell helyezni.

3.5.9. A belső szabályzatokat a Társaság minden tagjával és alkalmazottjával ismertetni kell, az ismertetés tényét rögzíteni kell. Az esetleges módosításokat, hatályon kívül helyezést az ismertetéshez hasonlóan minden érintettel közölni kell.

3.5.10. A belső szabályozásokról, módosításokról, hatályon kívül helyezésekről a titkárság naprakész nyilvántartást vezet.

3.7. A beruházások rendje

A Társaságnál

a beruházásokkal kapcsolatos döntési jogkör az ügyvezető hatáskörébe tartozik,
a beruházások pénzügyi előkészítése a könyvelő feladata,
a feladatok teljesítéséért felelős személyt esetenként, tárgy szerint határozza meg az ügyvezető.

3.8. Szervezeti egységek együttműködése

3.8.1. A szervezeti egységek (ügyintézők) tevékenységüket szoros együttműködésben kötelesek ellátni:

a feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egységet is érintő ügyekben az érdekeltek bevonásával kötelesek eljárni,
eljárásuk során közös álláspontot kötelesek kialakítani, ennek hiányában a vitás kérdéseket végső soron feletteseik együttes döntése alapján kell rendezni.

3.8.2. A közös, illetve a vitát eldöntő vezetői álláspont képviselete és az ebből adódó feladatok végrehajtása az érdekelt szervezeti egységekre kötelező.

3.9. Ügykezelés

A munkaszervezet alkalmazottai és megbízottai feladatuk ellátása során tudomásukra jutott adatot, információt üzemi titokként kötelesek kezelni és megőrizni. Az üzemi titoktartás megsértéséért munkajogi, az ezzel okozott kárért anyagi felelősséggel tartoznak a Társaságnak. Az adatvédelemre, illetve iratkezelésre külön szabályzat vonatkozik.

3.10. A belső ellenőrzés rendszere

Főbb formái:

a vezetői ellenőrzés,
a vezetői információs rendszer
a belső ellenőrzési szervezet,
a Társaság tevékenységi folyamatába épített ellenőrzés.

A jelen szabályzatot a taggyűlés. határozatával elfogadta.

Zalaegerszeg, 2010. december 06.