Pénzmosás és terrorizmus megélőzéséről szóló szabályzat

A PÉNZMOSÁS, ÉS TERRORIZMUS MEGELŐZÉSÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT

 

 

Zalabest Kft.

8900 Zalaegerszeg, Csilla u. 16.

 

I. A szabályzat célja

 

A pénzmosás, és terrorizmus megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján a pénzügyi szolgáltatást közvetítők (ügynökök) kötelesek belső szabályzatot készíteni annak érdekében, hogy alkalmazottaik a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, képesek legyenek felismerni a szokatlan, a pénzmosás, és terrorizmus gyanús eseteket.

II. A pénzmosás fogalma

A “pénzmosás” kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett - bűncselekményből származó – pénz eredetének azonosíthatóságát és azt legális forrásból származónak tüntesse fel.

A bűncselekményből származó jövedelem, jellemző módon jelentős összeg, hiszen kisebb összegek eredetét nem kell bonyolult pénzügyi manőverekkel legalizálni. A „pénzmosás” nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény, mindig meg kell, hogy előzze valamilyen, a büntetőtörvényről szóló 1978. évi IV. törvényben (továbbiakban: Btk.) ütköző tevékenység, amelynek a jövedelmét legalizálni, tisztára mosni próbálják.

A Btk. 303. § (1) bekezdése szerint a pénzmosás tényállása:

Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése céljából

a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi,

c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe,

bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot

a) magának vagy harmadik személynek megszerzi,

b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez,

ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából

a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást

a) üzletszerűen,

b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre,

c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,

d) hivatalos személyként,

e) ügyvédként

követik el.

(5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Nem büntethető az (1)-(5) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel.

303/A. §-a szerint: (1) Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó

a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe,

és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt

a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre,

b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,

c) hivatalos személyként

követik el.

(3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.

Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

A Btk. magyarázata szerint „dolgon”a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában -, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja.

Pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.

 

 

A pénzmosás tényállásának tehát három, Btk-ban meghatározott konjunktív feltétele:

 

  1. a dolog (általában pénz) szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származzon,

  2. célzat: a dolog eredetének leplezése

  3. gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználása, illetve a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankművelet végzése.

 

Pénzmosás bűncselekményének minősül az is, aki az említett anyagi javakat magának vagy harmadik személynek megszerzi, használja vagy felhasználja, megőrzi, kezeli, értékesíti, az anyagi javakkal vagy ellenértékével bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha az anyagi javak eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.

 Aki a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel.

A szervezett bűnözéshez kapcsolható, jelentős bevételt eredményező bűncselekmények különösen a:

 

          • kábítószer-kereskedelem,

          • illegális fegyverkereskedelem,

          • gépkocsi lopás,

          • embercsempészet,

          • prostitúció, leánykereskedelem,

          • gazdasági bűncselekmények, valamint az

          • adócsalás,

          • korrupció.

 

A legmegfelelőbb ellenszer a pénzügyi szektor részéről a KYC (Know Your Customer – Ismerd ügyfeled) és CDD (Customer Due Diligence - Légy körültekintő ügyfeleddel) elvek szigorú betartása lehet.

 

A pénzmosásnak 3 fázisa van:

 

  1. Elhelyezés:

 

A bűncselekményekből származó készpénz bevételeket a bűnözők pénzügyi szolgáltatóknál, így hitelintézeteknél, pénzügyi vállalkozásoknál helyezik el, ahonnan rövid időn belül belföldre, vagy külföldre kívánják továbbítani, esetleg más fizetőeszközre transzformálva.

 

  1. A bűnözők ennek kapcsán sokszor teljesen ismeretlen, gyanútlan személyeket alkalmaznak arra, hogy a készpénzt kis részletekben, több pénzügyi szolgáltatónál fizessék be. Az idegen személyek jelentős honoráriumot kapnak az adott befizetések végrehajtásáért. Tevékenységük során a bűnözők felügyelet alatt tartják őket, hogy a befizetésre átadott pénzösszegek valóban rendeltetési helyükre jussanak. E módszer alkalmazása esetén a pénzt átadó bűnöző, vagy képviselője akkor is anonim marad, ha a ténylegesen befizető személyt azonosítják.

 

  1. A külföldön elkövetett bűncselekményekből származó illegális jövedelem becsempészését követően oly módon, olyan címszó alatt helyezik el, mintha az szabályos üzleti tevékenységből, legális gazdálkodásból származó bevétel lenne.

 

  1. Jellemző, hogy a pénzmosást folytatók intenzív készpénzforgalommal járó üzletek (pl. játékkaszinók, éttermek, áruházak, pénzváltóhelyek stb.) megszerzésére törekednek és e vállalkozásaikból származó legális bevételeiket “piszkos” jövedelmeikkel vegyítik.

 

  1. Több bűnöző csoport kifejezetten pénzmosás céljára hoz létre vállalkozásokat, melyeknek olyan személyek a vezetői, névleges tulajdonosai, akiknek semmi köze sincs a bűncselekményből származó jövedelem megszerzéséhez. Egyedüli feladatuk az, hogy a legális vállalkozást a jogszabályoknak messzemenően eleget téve irányítsák, és mossák a pénzt.

 

  1. Rétegezés (bujtatás):

 

Ez az illegális bevételek forrásaiktól való különválasztását jelenti különböző pénzügyi tranzakciókkal, s célja a bevétel forrásának elrejtése, bújtatása, anonimitás biztosítása. Ennek során a bűncselekménnyel szerzett vagyont oly módon törekednek elválasztani a forrástól, a jövedelem megszerzőjének személyétől, hogy végül rájuk, a vagyon eredetére a szokásos eljárások végrehajtása során ne lehessen következtetni.

 

Alkalmazott eljárások:

 

  1. Az illegális bevételt részletekre bontva, többszöri (lehetőleg határokon átmenő) átutalást végezve juttatják el a címzetthez,

  2. A nemzetközi átutalások során off-shore társaságok, bankok, off-shore területeken lévő bankok igénybevétele,

  3. Hamis számlák felhasználása a tranzakciók alapjául, hamis export, import iratok,

  4. Fiktív gazdasági társaságok, személyek felhasználása,

  5. A tranzakció sorozat megszakítása készpénzes műveletekkel, fiktív bankok felhasználása.

 

  1. Integrálás:

 

A bűnös módon megszerzett tőkének a gazdaságba történő visszaáramoltatását jelenti. Ennek sikeres végrehajtása esetén a bevétel jogszerű üzleti tevékenységből származó pénzalapnak tűnik.

Gyakorlattá vált, hogy készpénzben teljesítik a kifizetéseket, s ily módon a számlavezetésekből nem lehet következtetni a pénzforgalomra, a jövedelem mértékére. A bűncselekményből származó készpénzt azonnal beforgatják (szintén készpénzként) a legális gazdaságba. Részben valós kifizetéseket teljesítenek, részben pedig fiktív teljesítést igazoló számlákat “egyenlítenek ki”. (Bevett gyakorlat a vállalkozások közötti fiktív számlázás; a tényleges üzleti tevékenységet nem folytató vállalkozás szabályos számlákat állít ki, szállítói számlákat egyenlít ki, adót fizet, mintha valóságos tevékenységet folytatna, pl. étterem esetében.)

 

A pénzmosást a legkönnyebben az elhelyezési szakaszban lehet tetten érni. Ez az időpont az, amikor a pénzforrások bekerülnek a pénzügyi szolgáltatóhoz, s a bűncselekmény ekkor a legsebezhetőbb. Ezt követően már sokkal nehezebb az illegálisan szerzett pénzek azonosítása.

 

III. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

 

A pénzmosás, és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény hatálya kiterjed arra, aki (amely) a Magyar Köztársaság területén

          • pénzügyi szolgáltatási,

          • kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,

          • postai pénzforgalmi közvetítői,

          • postai készpénzátutalást

          • belföldi és nemzetközi postautalvány felvételt, és kézbesítést

          • biztosítási,

          • biztosításközvetítői, és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási

          • biztosítási szaktanácsadói,

          • befektetési szolgáltatási,

          • kiegészítő befektetési szolgáltatási,

          • befektetési alapkezelési,

          • ingatlanközvetítői,

          • könyvviteli, adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat

          • könyvvizsgálói,

          • adószakértői, tevékenységet folytat,

          • játékkaszinót, vagy elektronikus kaszinót működtet,

          • kétmillió forint, vagy azt meghaladó értékű ingóságokkal - így különösen nemesfémmel, vagy, ezekből készült tárgyakkal kereskedik

          • árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázázer forintot elérő, vagy meghalad összegű készpénzfizetést fogad el

          • ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez

          • önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári tevékenységet végez.

 

A Törvény hatálya alá tartozik a pénzügyi szolgáltató szervezetek ügyfele, vezetője, alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja.

 

IV. ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG

 

 

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni tevékenység megelőzésének gyakorlatban megnyilvánuló eszköze az átvilágítási eljárás. Az eljárás során mindenkor figyelembe kell venni az „Ismerd meg ügyfeled” és „Légy körültekintő az ügyfeleddel” alapelveket.

 

Az átvilágítási eljárás olyan komplex intézkedéssorozat, amely arra szolgál, hogy a pénzügyi szolgáltató minden esetben pontosan tudja, hogy kivel lép üzleti kapcsolatba, kinek teljesít ügyleti megbízást.

 

A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor és ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságára vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot.

 

A pénzügyi szolgáltatók az ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon meghatározhatják. A törvény minimum és maximum adatkört határoz meg /Pmt. 7.§ (2)-(3)/. A pénzügyi szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során a rögzítendő adatok számát az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján - a belső szabályzatban meghatározott esetek figyelembe vételével - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát mérlegelve állapíthatja meg.

 

A pénzügyi szolgáltatók külön határozzák meg azokat az eseteket, amikor kockázatérzékenységi alapon a maximum adatkört kell rögzíteni.

 

A törvény a tényleges tulajdonos átvilágítása tekintetében az írásbeli nyilatkozat megtételének kötelezettségét és a rögzítendő adatok körét határozza meg. A pénzügyi szolgáltató rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat, azonban a személyazonosságának igazoló ellenőrzését akkor végzi el, ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel. A pénzügyi szolgáltató a tényleges tulajdonos esetében is kockázatérzékenységi alapon dönthet a rögzítendő adatok számáról, azaz a minimum és maximum adatkörről. A korábbi Pmt. szabályai az írásbeli nyilatkozatban csak két adat rögzítését írták elő (név, lakcím/székhely), így a rögzítendő minimum adatkör a tényleges tulajdonos vonatkozásában kibővül.

 

A Pmt. alapján egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazására van lehetőség. Összhangban a kockázatalapú megközelítéssel a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek vonatkozásában alkalmazható az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégezni (nem kötelező tehát üzleti kapcsolat létesítése, stb. esetén) és e mellett minden esetben kötelező az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése.

Fokozott ügyfél-átvilágítást kell alkalmazni a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek esetében. Fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazása során valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés elvégzése kötelező, tehát a pénzügyi szolgáltató a maximum adatkört köteles rögzíteni.

Kötelező a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen azonosítás céljából, továbbá harmadik országbeli intézményekkel folytatott, határon átnyúló levelezőbanki kapcsolatok esetén, valamint a más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő személyekkel létesítendő üzleti kapcsolatok tekintetében és pénzváltás esetében.

 

Ennek értelmében tehát a pénzügyi szolgáltatók az említett négy esetben kötelesek fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmazni, míg mérlegelésüktől függően - kockázatérzékenységi alapon - megállapíthatnak szabályzatukban olyan eseteket, melyek a pénzmosásnak vagy a terrorizmus finanszírozásának nagyobb mértékben vannak kitéve és előírják a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását.

 

Lehetőség van arra is, hogy elfogadja azt, hogy az ügyfelet más szolgáltató már azonosította.

Az ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje

 

Az ügyfélkapcsolat létesítésekor – összeghatártól függetlenül – kötelező az ügyfél átvilágítása.

 

3,6 millió forintot elérő, vagy meghaladó megbízás esetén is kötelező az átvilágítás, ha az korábban még nem történt meg. Ez vonatkozik az egymással ténylegesen összefüggő ügyletekre is, ha az ügyfél 3,6 millió forintnál kisebb megbízásokat ad és ezek összefüggőek, akkor az átvilágítást el kell végezni azon megbízás adásakor, amikor a megbízások összesített értéke a 3,6 millió forintot eléri.

 

Pénzváltás esetén az átvilágítás összeghatára 500.000,- Ft. E szerint elegendő az ügyfelet akkor azonosítani, ha 500.000,- Ft-ot eléri, vagy meghaladja a váltás összege.

 

Azonosítani kell továbbá akkor is, ha kétség merül fel a szolgáltatóban az ügyfél valós kiléte iránt, ha azt gyanítja, hogy adatai megváltoztak, vagy téves, hamis adatokat adott meg az ügyfél korábban.

 

A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülésekor, akkor kell átvilágítani az ügyfelet, ha teljesen ismeretlen ügyfélről van szó.

 

 

Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a pénzügyi szolgáltató szervezetet értesíteni. E kötelezettséget a pénzügyi szolgáltató szervezet a szerződési feltételek között szerepelteti.

 

Az azonosítási adatok rögzítéséért, az adatlap kitöltéséért és a nyilatkozat felvételéért, továbbá a bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére való megküldéséért az az alkalmazott felel, aki a kérdéses tranzakciót bonyolította, szerződést kötötte. Az alkalmazott, amennyiben a tranzakció vonatkozásában a későbbiekben megfogalmazott ismérvek alapján, vagy egyébként pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul megküldi a bejelentésre kijelölt személynek.

 

IV. 1. Ügyfél-átvilágítás természetes személy esetén

 

A pénzügyi szolgáltatást közvetítő - az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor és ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel - köteles azonosítani az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

 

Természetes személy esetén a pénzügyi szolgáltatást közvetítő legalább a következő adatokat köteles írásban rögzíteni (minimum adatkör):

 

  • családi és utónevét (születéskori nevét)

  • állampolgárságát

  • lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel, ha nincs cím, akkor „lakcím nélküli” megjelölést)

  • és az azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait)

 

Külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján kell a fenti adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet (ha van) dokumentálni.

 

A pénzügyi szolgáltatást közvetítő kockázatérzékenységi alapon dönthet arról, hogy a minimum adatokon túlmenően további adatokat is rögzíthet (maximum adatkör).

 

Ebben az esetben természetes személy esetén a szolgáltató a következő adatokat is rögzíti:

 

  • születési hely, idő

  • anyja neve

 

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a pénzügyi szolgáltatást közvetítő köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:

 

Természetes személy esetén:

 

  • magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa

  • külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya

  • 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa

 

A pénzügyi ügynök köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is.

A pénzügyi szolgáltatást közvetítő köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):

 

  • üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát

  • ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét

 

A pénzügyi ügynök ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör):

 

  • a teljesítés körülményei (hely, idő, mód)

 

A szolgáltató az alábbi esetekben veszi fel a maximum adatkört (csak ebben az esetben a tényleges tulajdonosról is maximum adatkört vesz fel, ha az ügyfél:

· kiemelt közszereplőnek minősül

· nem jelent meg személyesen átvilágítás céljából

· 4 millió forintot elérő, vagy meghaladó összegű szerződést köt

· esetében kétség merül fel a megadott adatok valódiságát illetően.

Minden egyéb esetben a minimum adatkört kell felvenni.

 

Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is.

 

IV. 2. Ügyfél-átvilágítás jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén

 

A pénzügyi szolgáltatást közvetítő (ügynök) az azonosítás érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):

 

  • a neve és rövidített neve

  • székhelye és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe

  • cégjegyzékszáma vagy egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma

 

A pénzügyi szolgáltatást közvetítő kockázatérzékenységi alapon a minimum adatokon túlmenően az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):

 

  • a főtevékenység

  • képviseletre jogosultak neve és beosztása

  • kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai

 

Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) az IV.1. pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően – a pénzügyi szolgáltató az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg, hogy

 

  1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta

  2. más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént

  3. külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént

  4. cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát)

 

Külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása szükséges.

A 4. pontban meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént és a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

 

A jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását követően a szolgáltató elvégezi a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is.

 

A személyazonosság igazoló ellenőrzésénél köteles ellenőrizni az azonosság igazolására bemutatott okirat érvényességét.

 

Amennyiben valamelyik adat az elfogadott okmányban nem szerepel, vagy az ügyfél lakcímkártyával nem rendelkezik, akkor ezt dokumentálni kell.

 

A pénzügyi szolgáltatást közvetítő köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):

 

  • üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát

  • ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét

 

A szolgáltató ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör):

 

  • a teljesítés körülményei (hely, idő, mód)

 

Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is.

 

A szolgáltató az alábbi esetekben veszi fel a maximum adatkört (csak ebben az esetben a tényleges tulajdonosról is maximum adatkört vesz fel, ha az ügyfél:

· kiemelt közszereplőnek minősül

· nem jelent meg személyesen átvilágítás céljából

· 4 millió forintot elérő, vagy meghaladó összegű szerződést köt

· esetében kétség merül fel a megadott adatok valódiságát illetően.

Minden egyéb esetben a minimum adatkört kell felvenni.

 

 

IV. 3. Tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése

 

A pénzügyi szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során köteles ügyfelét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti-e.

 

Amennyiben az ügyfél a szolgáltató részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia (minimum adatkör):

 

  • tényleges tulajdonos neve

  • lakcíme

  • állampolgársága

 

A pénzügyi szolgáltató a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosának ezen három adatát elkérheti abban az esetben, amennyiben az adatok a bemutatott dokumentumokból nem állapíthatók meg.

 

A pénzügyi szolgáltató kockázatérzékenységi alapon az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):

 

  • az azonosító okmány típusa és száma

  • külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely

  • születési hely és idő

  • anyja neve

 

A nyilatkozat szerepelhet a szerződésben, illetve arról készülhet külön formanyomtatvány, a követelmény az, hogy az ügyfél büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozzon.

 

Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást a pénzügyi szolgáltatást közvetítő nem teljesíti, az ügyféllel nem lép üzleti kapcsolatba, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

 

Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a pénzügyi szolgáltató az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, illetve ha a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

 

Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a pénzügyi szolgáltató szervezetet értesíteni.

 

A szolgáltató az alábbi esetekben veszi fel a maximum adatkört (csak ebben az esetben a tényleges tulajdonosról is maximum adatkört vesz fel, ha az ügyfél:

· kiemelt közszereplőnek minősül

· nem jelent meg személyesen átvilágítás céljából

· 4 millió forintot elérő, vagy meghaladó összegű szerződést köt

· esetében kétség merül fel a megadott adatok valódiságát illetően.

Minden egyéb esetben a minimum adatkört kell felvenni.

 

 

IV. 4. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

 

A Pmt. 12.§-a értelmében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható.

 

Ebben az esetben kizárólag az üzleti kapcsolatot köteles figyelemmel kísérni és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégeznie.

 

A pénzügyi szolgáltató, és szolgáltatást közvetítő egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működő ügyfél tevékenységét az Európai Unió területén végzi.

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat abban az esetben is, ha olyan harmadik országban székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységet folytató szolgáltatónak minősül, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll.

 

A pénzügyi szolgáltató egyszerűsített átvilágítási eljárást folytathat, amennyiben az ügyfél olyan társaság amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak. Továbbá amennyiben az ügyfél a Pmt. alkalmazásában felügyeletet ellátó szervnek minősül, így a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság, ügyvédek esetében az a kamara, melynek az ügyvéd a tagja, közjegyzők esetében az a kamara, melynek a közjegyző a tagja.

 

Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazza a pénzügyi szolgáltató, ha ügyfele központi államigazgatási szerv, valamint helyi önkormányzat, továbbá az Európai Közösség intézménye, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank.

 

IV. 5. Fokozott ügyfél-átvilágítás

 

A pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek esetén a pénzügyi szolgáltató köteles fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazni.

 

A pénzügyi szolgáltató a következő négy esetben köteles előírni a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását:

  1. Az ügyfél nem jelent meg személyesen azonosítás céljából

  2. Harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő, határon átnyúló levelezőbanki kapcsolat létesítése

  3. Más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő személyekkel üzleti kapcsolat létesítése, részükre ügyleti megbízás teljesítése

  4. Pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében

 

Az ügyfél-átvilágítás az ügyfél személyes megjelenése hiányában

 

A pénzügyi szolgáltató az azonosítás során, mind a belföldön, mind a külföldön tartózkodó távollévő ügyfél vonatkozásában az ügyfél-azonosítás esetére meghatározott maximum adatkört köteles rögzíteni.

 

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani az ügyfél-azonosítás során előírt okirat hiteles másolatát is. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy a magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja. Az ellenőrzés során elfogadható az a másolat is, melyet az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

 

Külföldi kiemelt közszereplők átvilágítása

 

Külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles minden esetben a pénzügyi szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben.

 

Külföldi kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítéséhez, az ügyleti megbízás teljesítéséhez a pénzügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezető jóváhagyása szükséges.

 

Amennyiben a szolgáltató a nyilatkozat valódiságát kétségesnek tartja köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

 

Külföldi kiemelt közszereplő esetén a pénzügyi szolgáltató valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést elvégzi, azaz a bemutatott azonosító okmány alapján a minimum adatkört rögzíti és kockázatérzékenységi alapon dönthet arról, hogy további adatokat is rögzít, elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését, azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja, rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot.

 

IV. 6. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések

 

A Pmt. lehetővé teszi a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadását, azonban az ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.

 

A pénzügyi szolgáltató jogosult elfogadni a Magyar Köztársaság területén, illetve az Európai Unió más tagállamában, valamint a törvényben meghatározott vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmazó harmadik országban tevékenységet folytató, a Pmt. 1.§ (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott szolgáltatók - kivéve a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltatók - által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeit, mely abban az esetben is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal.

A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor, mivel a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

 

Amennyiben az ügyfél-átvilágítást olyan szolgáltató végezte el, amely tevékenységét harmadik országban folytatja, akkor ezen szolgáltatónak a Pmt. 18.§ (6) bekezdése szerinti követelményeknek kell megfelelnie, azaz kötelező szakmai nyilvántartásban kell szerepelni és a törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is a Pmt.-ben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.

 

Amennyiben a harmadik országban működő szolgáltató teljesíti a fent megjelölt követelményeket, akkor a pénzügyi szolgáltató erről tájékoztatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.

 

A pénzügyi szolgáltató ügynöke által elvégzett átvilágítás nem minősül más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedésnek, mivel a törvény értelmében az ügynök a pénzügyi szolgáltató részének minősül. Az ügyfél-átvilágítás során úgy kell tekintetni az ügynök tevékenységére, mintha maga a pénzügyi szolgáltató járna el.

 

A Társaság a más szolgáltató által elvégzett ügyfél átvilágítást elfogadja. Ez esetben az eljárási rend a következő: a kijelölt személy ellenőrzi, hogy az átadott dokumentumok tartalmazzák a törvény által előírt átvilágítás teljes körű elvégzéséhez szükséges adatokat, valamint az ügyfél hozzájárulását az adatok átadásához. Amennyiben az átadott adatok alapján az átvilágítást nem lehet teljes körűen elvégezni, úgy a szolgáltató maga végzi el az átvilágítási eljárást.

 

Az Európai unió által elrendelt pénzügyi, és vagyoni korlátozó intézkedések:

 

Az alkalmazott minden esetben ellenőrzi, hogy az ügyfél alanya-e az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozásoknak. Amennyiben az ügyfél alanya, akkor haladéktalanul értesíti vezetőjét, aki az ügyleti megbízást, tranzakciót egy, illetve két napra felfüggeszti és a bejelentést a pénzügyi információs egységnek haladéktalanul telefax útján, illetve 2008.12.15-től védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján megteszi. A felfüggesztés napja és a nem munkanapra eső napok nem számítanak bele az egy, illetve két napos határidőbe.

 

 

 

V. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

 

A Pmt. 23. § (1) bekezdése értelmében pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén a pénzügyi szolgáltató szervezet vezetője, illetve alkalmazottja az ügyfél átvilágítását értékhatárra tekintet nélkül elvégzi, ha az korábban nem történt meg, és a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerüléséről haladéktalanul bejelentést tesz a mellékelt formanyomtatvány kitöltésével és továbbításával. A bejelentés továbbítását a kijelölt személy nem tagadhatja meg.

 

A pénzügyi szolgáltató alkalmazottai közül kijelölt személyt választ, akinek feladata elsődlegesen a bejelentések haladéktalan továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. Emellett részt vesz az alkalmazottak képzésének megszervezésében és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem vezetésében.

 

A bejelentési kötelezettség belső eljárási rendjében a kijelölt személy, vagy annak helyettese a szolgáltató szervezet alkalmazottja számára a munkaidő alatt állandóan rendelkezésre áll és a bejelentést haladéktalanul továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak.

 

A kijelölt alkalmazott személyéről, beosztásáról, valamint ezekben bekövetkezett változásokról a pénzügyi szolgáltató szervezet öt munkanapon belül tájékoztatást küld a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

 

A bejelentések továbbítására a kijelölt személy kötelezett, aki – a pénzügyi szolgáltatóra vonatkozó jogszabály titokvédelmi előírásainak figyelembevételével – a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában, illetve tértivevénnyel ellátott postai kézbesítés útján, faxon továbbítja, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat.

 

A bejelentést 2008. december 15-étől kizárólagosan védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában kell továbbítani a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

 

A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adatok ismertetését, körülmények leírását.

 

A pénzügyi szolgáltató a bejelentés továbbítása előtt az érintett ügyleti megbízást nem teljesítheti kivéve amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné.

 

V.1. Tranzakció felfüggesztése

 

A Pmt. 24. §-a értelmében a pénzügyi szolgáltató felfüggeszti a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adattal, ténnyel, vagy körülménnyel összefüggő ügyletek lebonyolítását, ha a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek.

 

A felfüggesztéssel egyidejűleg értesíteni kell a pénzügyi információs egységként működő hatóságot. Az érintett ügyleti megbízás bejelentését a kijelölt személy védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában, illetve tértivevénnyel ellátott postai kézbesítés útján, vagy faxon továbbítja, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat.

 

A pénzügyi szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság arról értesíti, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint nem hozott intézkedést, vagy ha a belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően egy munkanap, illetve nem belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően két munkanap a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt.

VI. TITOKVÉDELMI SZABÁLYOK

 

A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a banktitok megsértésének vagy más, akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének.

 

Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

A banktitkot mindenki, aki bármilyen módon hozzáférhet köteles megőrizni. A banktitok megtartására köteles személy, aki banktitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

A pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bank-, értékpapírtitkot, valamint üzleti titkot képező adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a pénzügyi szolgáltatótól, amelynek átadása nem tagadható meg.

 

Nem büntethető sem üzleti titok megsértése sem banktitok megsértése miatt, aki pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, vagy körülmény esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés utóbb megalapozatlannak bizonyul.

VII. FELFEDÉS TILALMA

 

A Pmt. 27.§. (1) bekezdése értelmében a pénzügyi szolgáltató az általa tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek tájékoztatást nem adhat. Továbbá biztosítja, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

 

Nem terjed ki ez a tiltás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére, valamint a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságra, ha az a jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt.

 

A tilalom nem vonatkozik a Hpt. által meghatározott összevont alapú felügyelet vagy pénzügyi konglomerátum esetében a kiegészítő felügyelet tekintetében megvalósuló adattovábbításra, a tagállamok vagy olyan harmadik ország vállalkozásai közötti információ felfedésére, ahol e vállalkozásokra e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak.

 

A pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tevékenységet végző szolgáltató esetén a tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több szolgáltató között, feltéve hogy

  • az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyletre vonatkoznak,

  • a két vagy több érintett pénzügyi szolgáltató közül legalább az egyik a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységet folytatja és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók

  • az érintett szolgáltatók a Pmt. 1. § (1) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon tevékenységet folytatják

  • a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a hazai követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra

 

A pénzügyi szolgáltató értesíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, ha a harmadik ország teljesítette a törvényben meghatározott egyenértékű követelményekre vonatkozó feltételeket. /27. § (3)-(5) bek./

 

VIII. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELRENDELT PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

 

A pénzügyi szolgáltató az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezései szerint jár el.

 

A törvény célja a természetes és jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek a terrorizmus miatt elrendelt befagyasztása. Ezzel új jogintézményként került bevezetésre a büntetőeljárástól független, adminisztratív módon történő vagyonelvonás. A befagyasztás nem jelenti a vagyoni és pénzügyi eszközök végleges elvonását, hanem a jogosultságok gyakorlásának lehetőségét függeszti fel.

 

A törvényben szabályozott befagyasztás önállóan nem rendelhető el, hanem az Európai Unió által elrendelt vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozik. Amennyiben a közösségi rendelet, valamint a rendelet felhatalmazása alapján elfogadott közösségi határozat korlátozó intézkedést rendel el, akkor e törvény és a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni.  

 

A törvény 10.§ értelmében a pénzügyi szolgáltató a mintaszabályzat mellékletét képező nyomtatványon haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak minden olyan adatról, tényről, körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.

 

A pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzügyi szolgáltató által - a törvény 7.§ (1) bekezdése szerinti személyes adatok közlésével tett - bejelentés megtételét követő belföldi ügylet esetében egy munkanapon belül, nem belföldi ügylet esetében két munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést.

 

A vizsgálat során megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik-e a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással, valamint hogy az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik-e.

 

A vizsgálat során értékeli a bejelentésben szereplő adatoknak a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés elrendeléséről szóló közösségi jogi aktusban szereplő adatokkal való egyezőségét. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a vizsgálata alapján zárlatot kezdeményez és erről a bejelentést teljesítő pénzügyi szolgáltatót is értesíti, vagy arról értesíti a bejelentést tevőt, hogy a zárlat kezdeményezéseink a feltételei nem állnak fenn.

 

A pénzügyi szolgáltató a bejelentés megtételét követően belföldi ügylet esetében egy munkanapig, nem belföldi ügylet esetében két munkanapig nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközt vagy gazdasági erőforrást érinthet, kivéve, ha olyan értesítést kapott a fenti határidőn belül a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól, amely szerint az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

A pénzügyi szolgáltató a bejelentés megtételét követően belföldi ügylet esetében egy munkanapon, nem belföldi ügylet esetében két munkanapon belül akkor is teljesítheti az ügyletet, ha a fenti határidőn belül olyan értesítést kap, hogy az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

 

Az ügyletet a bejelentés megtételét követő belföldi ügyletek esetében egy munkanapot követően, nem belföldi ügyletek esetében két munkanapot követően teljesíteni kell, kivéve, ha a szolgáltató olyan értesítést kapott a fenti határidőn belül, amely szerint az érintett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

 

A pénzügyi szolgáltató az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény végrehajtása során a Pmt.-vel összefüggő e szabályzat rendelkezései közül alkalmazza a bejelentési kötelezettségre, a felfedés tilalmára, a szűrőrendszerre, a nyilvántartásra, az iratmegőrzési kötelezettségre vonatkozó szabályokat, míg a képzésekbe, továbbképzésekbe az e törvénnyel kapcsolatos ismereteket is beépíti.

 

Az Európai Uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos listákon szereplő személyek és szervezetek esetén alkalmazandó eljárást el kell határolni az ENSZ, illetve az USA által készített listákon szereplő személyek és szervezetek esetén végrehajtott intézkedéstől.

 

Az uniós listák a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek (881/2002/EK és a 2580/2001/EK tanácsi rendeletek) mellékletei által meghatározott listákat jelentik, melyen szereplő személyek és szervezetek esetében a pénzügyi szolgáltató a 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezéseit alkalmazza.

 

Amennyiben a pénzügyi szolgáltató a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatban további listákat is szűri, akkor e listákon szereplő személyek és szervezetek esetén a Pmt. 23.§ (1) bekezdés alapján, azaz terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény miatt tesz bejelentést feltéve, hogy nincs adategyezés az Európai Unió által elrendelt, a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek mellékletei által meghatározott listákon szereplő személyekkel, szervezetekkel.

 

 

IX. NYILVÁNTARTÁS

 

A Pmt. 28. §-a értelmében a pénzügyi szolgáltató köteles az ügyfél-átvilágítás során felvett adatokról nyilvántartást vezetni és az adatokat az üzleti kapcsolat megszűnését vagy az ügyleti megbízás teljesítését követő legalább nyolc évig kell megőrizni.

 

A nyilvántartás tartalmazza az ügyfél-átvilágítási intézkedések során a pénzügyi szolgáltató birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve - az ügyfél beleegyezése esetén - annak másolatát, valamint a bejelentések és a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján nyújtott adatszolgáltatások teljesítését, valamint az ügyletnek a felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát, melyet a szolgáltató az adatrögzítéstől, a bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni.

 

A pénzügyi szolgáltató által vezetett nyilvántartás tartalmazza a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) lebonyolított ügyleti megbízásokat.

 

A pénzügyi szolgáltató visszakereshető és ellenőrizhető külön nyilvántartást vezet az ügyfél azonosítása során a Pmt. 7. § (1) bekezdése alapján felvett minimum adatkörről és a Pmt. 7. § (3) bekezdése szerint rögzített maximum adatokról, valamint azon esetekről, amikor a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek tekintetében fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmaz, illetve amikor a szolgáltató más szervezetek által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket fogad el. Amennyiben az elektronikus szűrőrendszer az adatok elkülönített legyűjtésére nem alkalmas, akkor az adatokra külön nyilvántartást kell vezetnie a belső és külső ellenőrzés érdekében.

 

A Felügyelet részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló e témakörben kiadott PM rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítése érdekében a rendeletben előírt adatköröket külön, a belső és külső ellenőrzés számára visszakereshető módon kell nyilvántartani.

 

X. KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS

 

A pénzügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy a Pmt. 1.§ (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni. Ennek érdekében a kijelölt személy kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépő alkalmazottak kiképzéséről, az alkalmazottak rendszeres továbbképzéséről, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenőrzéséről. A továbbképzések kapcsolódhatnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos jogszabályok, új elkövetési trendek megjelenéséhez, és a Szabályzat módosulásához is. Az oktatás kitér a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának definíciójára, az azonosítás és bejelentés belső eljárási rendjére, a szokatlan események tipológiájára is. A Pmt. hatályba lépését követő egy éven belül, azaz 2008. december 15. napjáig az oktatás minden esetben tesztjellegű, fogalmakat, elhatárolásokat és gyakorlati példákat is tartalmazó vizsgával zárul. Egyebekben vizsgáztatni csak az új belépőket szükséges, amelynek eredményét, az oktatás tematikáját, a vizsgák anyagát és a jelenlétet a kijelölt személy dokumentálja. A többi esetben a pénzügyi szolgáltató továbbképzésen való megjelenést ír elő, a kijelölt személy a résztvevők nevét, beosztását, munkakörét jegyzi fel.

 

XI. A KÖTELEZETTSÉGEK MEGSZEGÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI

 

A pénzmosást a Btk. 303. §-ában megfogalmazottak szerint az is elköveti, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményből származó anyagi javak elrejtésében, eredetének elleplezésében segítséget nyújt, továbbá, aki e vagyont magának, vagy másnak megszerzi, használja, felhasználja, megőrzi, kezeli, értékesíti, az anyagi javakkal vagy ellenértékével bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez.

 

A pénzügyi szolgáltató szervezetek vezetője és alkalmazottja amennyiben a korábbiakban megfogalmazott azonosítási, vagy bejelentési kötelezettségének szándékosan, vagy gondatlanságból - hanyagságból - nem tesz eleget, fegyelmi, illetve büntetőjogi felelősséggel tartozik.

 

1. A fegyelmi - illetve a büntetőjogi - felelősség megállapítható, ha:

  1. az alkalmazott azonosítási kötelezettségét nem teljesíti,

  2. ha a szokatlan tranzakció leírásoknak megfelelő tranzakció bejelentését elmulasztja.

 

2. Amennyiben a banki alkalmazott a pénzmosásban közreműködik,

akkor a törvény minősített esetként súlyosabb büntetés kiszabását

rendeli.

3. Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként

feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a

cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.

 

A leírtak értelmében az Társaság vezetője és alkalmazottja a szabályzatban megfogalmazott kötelezettségeknek megfelelően jár el, ha

 

  • előírt értékhatár elérésekor, vagy gyanú esetében az ügyfélt azonosítsa

  • a leírt szokatlan tranzakció észlelése esetén haladéktalanul bejelentést tesz.

 

XI. AZ ALKALMAZOTTAK MAGATARTÁSI NORMÁI

 

Pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adattal, ténnyel, körülménnyel összefüggő esetben semmiképpen sem szabad az ügyfélnek megsejtenie, hogy az alkalmazott észlelte e körülményt, ilyenkor ugyanúgy kell viselkedni, mint máskor. Az alkalmazottnak el kell döntenie a rendelkezésre álló ismeretei alapján, hogy az adott tranzakció illeszkedik-e az ügyfél profiljához, gazdaságilag indokolt és racionális-e, illetve hogy az ügyfél az eddig megismert körülményei alapján végezhet-e ilyen tranzakciót, nem jelent-e hirtelen változást az adott ügylet az ügyfél számlatörténetében.

 

 

Meg kell határozni, hogy amennyiben az alkalmazott pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adattal, ténnyel, körülménnyel összefüggő esetet tapasztal, akkor ellenőrzi, hogy az adott ügyfél volt-e átvilágítva. Amennyiben igen, a tranzakció elfogadható az ügyféltől. Ha az ügyfél korábban nem volt átvilágítva, akkor a törvény átvilágításra vonatkozó részére hivatkozva azonosítani és nyilatkoztatni kell az ügyfelet.

 

XII. LAKCÍM NÉLKÜLI ÜGYFELEK

 

Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében – a Pénzügyminisztérium 2004. április 02.-i tájékoztatója alapján – a pénzügyi szolgáltató szolgáltatást nyújthat azok részére is, akiknek nincs otthonuk. Lakcím nélküli ügyfeleknél azonban különös óvatossággal kell eljárni. Amennyiben nagyobb összeg mozog az ügyfél számláján, illetve az ügyfél nagymennyiségű befektetéssel rendelkezik, vagy más szokatlan körülmény merül fel, megfontolandó a bejelentés megtétele.

 

 

A jelen szabályzatot a Társaság taggyűlése 1/2008.11.20. sz határozatával elfogadta.

 

 

Zalaegerszeg, 2008. november 20.

 

_______________________

Kiss Zsolt

ügyvezető

 

 

XIV. MELLÉKLETEK

 

A Szabályzat mellékletként tartalmazza:

 

  1. a szokatlan tranzakciók tipológiáját

  2. az azonosítás formanyomtatványát

  3. a bejelentés formanyomtatványát

  4. a pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetőségét (ügyintézők, telefonszám, faxszám) és az Európai Unió, az ENSZ, továbbá más országok hatóságainak Magyarországon hivatalosan közzétett nemzetközi listáinak elérhetőségét

  5. a pénzügyi információs egységként működő hatósággal kapcsolatot tartó személyek nevét, beosztását, telefonszámát

  6. a vagyoni korlátozó intézkedéssel összefüggő bejelentés formanyomtatványát

1. sz. melléklet

SZOKATLAN TRANZAKCIÓK

 

 

1.) Pénzmosás szokatlan készpénztranzakciók használatával:

  1. Szokatlanul nagy összeg befizetése természetes személy által, főleg ha az nem egyeztethető össze az ügyfél foglalkozásával, illetőleg addigi magatartásával Az ügyfél megjelenése önmagában nem indokolja a nagy készpénzbetét gyanúmentességét. Példa: Egy bűnözőnek mindig rendben van az útlevele és a megjelenése, mert egyszerre nem fog két dolgot kockáztatni.

  2. Akár magánszemély, akár cég esetében készpénzbefizetések hirtelen, jelentős megnövekedése.

  3. Jelentős összegű pénzmozgás egy előzőleg inaktív ügyfél esetében

  4. Ügyfelek, akik együtt érkeznek, és egy időben ugyanazon szolgáltatónál nagy összegű készpénzbefizetést, hajtanak végre.

  5. Rendszeres készpénz tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt.

  6. Készpénz ki- és befizetés azonos napon vagy rövid időintervallumon belül készpénzmozgás nélkül úgy, hogy a tranzakció több ügyfél számláját érinti.

 

 

2.) A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek

  1. Az ügyfél megkísérli, hogy pénzügyi ügyletbe bocsátkozzék egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekről, visszaveszi a pénz egy részét, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa.

  2. A személy készpénzt visz a pénzügyi intézetbe, és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántartási vagy jelentési űrlapokat ne töltsék ki.

  3. Olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell.

  4. Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy alkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat.

 

 

3.) Terrorizmus finanszírozásának gyanújára okot adó tranzakciók

A terroristák viselkedésükben, életvitelükben jellemzően ügyelnek arra, hogy környezetükben, kapcsolat rendszerükben, pénzügyi szokásaikban ne keltsenek feltűnést, gyanúra adó okot. Ezért vonatkozásukban nem, vagy nehezen tipizálható a szokatlan tranzakciók leírása.

 

A terroristák illegális és jellemzően legálisnak látszó forrásokat is gyűjtenek: védelmi pénzen, zsaroláson és kábítószerrel, fegyverrel való kereskedésen kívül legálisan működő alapítványoktól, non-profit szervezetektől is gyűjtenek forrásokat, illetve tagsági díjat szednek, kiadványokat értékesítenek.

 

2. sz. melléklet

 

AZONOSÍTÁSI ADATLAP – KIZÁRÓLAG A SZOLGÁLTATÓ TÖLTHETI KI!

a 2007. évi CXXXVI. tv. 7. §-ban előírt kötelezettség végrehajtásához

 

A természetes személy adatai (A megfelelő rubrikákba X-et kell tenni, dőlt betű-opcionális):

családi és utónév:

 

születéskori név1:

 

állampolgárság:

magyar:

 

egyéb:

 

lakcím:

 

azonosító okmány típusa

Személy-azonosító igazolvány

 

Lakcím-igazolvány

 

Vezetői engedély

 

Útlevél

 

Személyi Azonosítót Igazoló Hatósági Igazolvány

 

Egyéb

 

Egyéb okmány megnevezése

 

száma(i) sorrendben:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

születési hely/idő:

 

 

 

 

 

év

 

 

 

 

nap

anyja neve:

 

1: Előző név, leánykori név

 

A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai (e. vállalkozónál is ki kell tölteni)

Név, rövidített név:

 

Székhely / mo-i. fióktelep címe:1

 

Cgj./határozati, nyilvántartási szám:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fő tevékenységi kör:

 

Képviseletre jog. neve, beosztása:

 

Kézb. mb. azonosításra alk. adatai:

 

1: külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelep címe:

Az adatokat rögzítette:

 

 

Külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél nyilatkozata

Kijelentem, hogy nem vagyok politikai közszereplő (jelölje X-el)

 

Kijelentem, hogy politikai közszereplő vagyok (Írja be a lenti kategória kódját)

 

 

2a)

az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár,

2b)

az országgyűlési képviselő

2c)

a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs

2d)

a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja

2e)

a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai

2f)

a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja

3)

Az 1) pontokban említett személy közeli hozzátartozója, azaz a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs

4a)

bármely természetes személy, aki a 2) pontokban említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll

4b)

bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre

 

Dátum:

………….……………………………………………….

aláírás

 

ÜGYFÉL TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILATKOZATA (8.§) – ÜGYFÉL TÖLTI KI!

 

Alulírott …….………….…………………………….., (mint a ……..……………………………………. képviselője)* büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy

1.) természetes személyként saját magam nevében járok el.*

2.) természetes személyként az alábbi személy(ek) nevében járok el:*

3.) a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet saját nevében jár el.**

4.) a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet az alábbi személy(ek) nevében jár el.**

 

1:

 

1:

 

2:

 

2:

 

3:

 

3:

 

4:

5:

 

6:

 

4:

5:

 

6:

 

7:

 

7:

 

8:

 

8:

 

9:

 

9:

 

10:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11:

 

11:

 

1:

 

1:

 

2

 

2:

 

3:

 

3:

 

4:

5:

 

6:

 

4:

5:

 

6:

 

7:

 

7:

 

8:

 

8:

 

9:

 

9:

 

10:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11:

 

11:

 

*: A megfelelő rész aláhúzandó vagy kihúzandó.

**: Jogi személy esetén a nyilatkozatot cégszerűen kell aláírni, a nyilatkozó a jogi személy.

 

1: Családi és utónév

2: Születéskori név, ha különbözik

3: Lakcím

4: Állampolgárság

5: Magyar – jelölje X-el, a 6. mezőt ne töltse ki.

6: Egyéb (nem magyar állampolgárságú ügyfél esetén, írja be az állampolgárságot):

=====================

7: Azonosító okmány típusa

8: Azonosító okmány száma

9: Magyarországi tartózkodási hely (kizárólag külföldi állampolgár esetén)

10: Születési hely, idő

11: Anyja neve

Dőlt betűvel szerepelnek a Pmt. 8. § (3) bekezdés szerinti adatok

 

Tudomásom van arról, hogy 5 (öt) munkanapon belül köteles vagyok bejelenteni a szolgáltatónak a fenti adatokban, vagy saját adataimban bekövetkező esetleges változásokat és e kötelezettség elmulasztásából eredő kár engem terhel.

 

Dátum:

………….……………………………………………….

aláírás

3. sz. melléklet

 

Bejelentés pénzmosás és terrorizmus finanszírozás gyanújára utaló körülményről

 

1. A bejelentő hitelintézet/pénzügyi vállalkozás neve, címe, közvetlen telefonszáma:

Zalabest kft

8900 Zalaegerszeg Iskola köz 6-8. 1.em.7.

Tel.: 92-533073 20-7793223

Fax: 92-347577 20-2737776

Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

1.1. A tranzakciót észlelő fiók (egység) megnevezése, címe (Ha nem azonos „1”-gyel):

1.2. A tranzakcióban érintett további fiókok, egységek megnevezése, címe és telefonszáma

1.3. A szolgáltatói észlelés dátuma és időpontja

1.4. A szolgáltatói bejelentés dátuma és időpontja

1.5. Az ugyanerre az ügyre (ügyfélre) vonatkozó előző bejelentések iktatószámai, dátumai (ha volt):

1.6. A kijelölt személy neve, (munkahelyi) címe, telefonszáma:

Kiss Zsolt

8900 Zalaegerszeg Iskola köz 6-8. 1.em.7.

Tel.: 92-533073 20-5203181

Fax: 92-347577 20-2737776

Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

2. A hitelintézetnél/pénzügyi vállalkozásnál a tranzakciót folytató ügyfél azonosító adatai (a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, illetve, ha rendelkezésre áll, akkor a (3) bekezdésében foglalt adatok).

 

2.1. Rendelkezésre áll az összes azonosító adat az ügyfélről: Igen / Nem

2.2. Szerepel-e más pénzügyi szervezet az ügyben? Ha igen, akkor a pénzügyi szervezetek adatai:

Itt kell feltüntetni azt a személyt is – feltéve, ha van ilyen – akinek a részére a tranzakciót lefolytatják (külföldi bank szerepe esetén azt meg kell pontosan nevezni).

 

3. A tranzakció leírása (típusa, teljes összege valutánként, részletes leírása)

3.1. A tranzakcióban résztvevő számlák (ügyfél és kedvezményezett) típusa(i) és száma(i)

A tranzakcióban szereplő összeg (ek) és azok teljes értéke, ha több összeg

A tranzakció(k) leírása (befizetés, utalás, összeg fogadása, kp felvétel, stb.)

3.4. A pénzmosásra utaló adat, tény, vagy körülmény (pénzmosás gyanúja) leírása.

<Itt kell leírni azt, hogy az ügyfél miért vált gyanússá, miért szokatlan a tranzakció, amit végzett, miért jelentették be>

 

4. Más, a fentiekben nem ismertetett, pénzmosásra utaló körülmények

 

5. A pénzügyi szolgáltató szervezet által tett intézkedések.

 

Ha szükséges, célszerű az érintett ügyfelek legalább 6 hónapos ügyféltörténetét (az előző 6 hó ügyfélnek küldött kivonatok másolatát), szolgáltatóval kötött szerződéseinek másolatát, aláíró kartonjainak másolatát, egyéb részletes leírásokat, megjegyzéseket, feljegyzéseket mellékelni, ha rendelkezik vele a szolgáltató.