A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének 14/2012. (XII.13.) számú, a követeléskezelők számára a követeléskezelési gyakorlatuk során elvárt fogyasztóvédelmi elvekről szóló ajánlásnak megfelelően a társaság az alábbiak szerint határozza meg a pénzügyi szervezettel és a megbízása alapján eljáró személyekkel szemben (így például függő ügynök) a követeléskezeléssel kapcsolatos feladatok ellátására során érvényesülő előírásokat, illetve, hogy a késedelmes adósok és a követeléskezelők közötti együttműködő és tisztességes magatartási formákat erősítse, annak tartalmát rögzítse.

A PSZÁF ajánlás egy olyan jogi eszköz, ami az intézményekre nézve kötelező erővel nem rendelkezik, de az annak való megfelelést a Felügyelet a jogszabályi előírások betartásával ellenőrzi.

A. A követeléskezelés eljárásának rendje

I. Fogalmak

Követeléskezelési tevékenység: az üzletszerűen nyújtott, saját, vagy harmadik személyt megillető, pénzügyi szolgáltatásból származó késedelmes, lejárt követelés érvényesítése érdekében végzett tevékenység. A követeléskezelési tevékenység fogalma alá nem tartozik a követelés érvényesítése érdekében indított, egyéb törvények által szabályozott jogi eljárások lefolytatása (pl. fizetési meghagyásos eljárás, bírósági végrehajtási eljárás).
Követeléskezelő: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 4.§-ban meghatározott olyan szervezetekre és személyek, akik követeléskezelési tevékenységet végeznek, így különösen a saját követelését kezelő pénzügyi intézmény, megbízás alapján eljáró követeléskezelő (kiemelt közvetítő, függő ügynök), illetve a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseket vásárló pénzügyi vállalkozás.
Adós: a fizetési késedelemmel rendelkező, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) alkalmazásában fogyasztónak minősülő adós és adóstárs, valamint magánszemély kezes, és zálogkötelezett.
Fizetési késedelem: a pénzügyi szolgáltatási szerződésből származó – a szerződés felmondásának bekövetkezésétől független - teljesítési határidő eredménytelen eltelte e, így különösen az esedékes fizetési kötelezettség nem teljesítése.
Áthidaló megoldás: minden olyan, a követeléskezelő által kínált konstrukció, amelynek a célja az adós fizetési képességének helyreállítása és a kölcsönszerződés felmondásának megelőzése, vagy a szerződés felmondását követően a tartozás teljesítése.
Küldemény igazolható módon történő elküldése: annak igazolása, hogy a küldeményt a követeléskezelő kinek a részére küldte meg, emellett kétséget kizáróan igazolja a küldemény elküldésének tényét és időpontját is.

II. A követeléskezelés általános elvei

1. Tisztességes és együttműködő magatartás

1.1. A Társaság a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek keretein belül fejti ki tevékenységét, az adósokkal együttműködve jár el, ennek során kerüli a megtévesztő és agresszív magatartásokat.

1.2. A Társaság tartózkodik az olyan kapcsolattartási formáktól, amelyek – figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt - az adósra irányuló fizikai, vagy pszichés nyomásgyakorlást valósítanak meg. Az információk átadása során biztosítja, hogy azok ne keltsenek hamis, megtévesztő benyomást az adós és a követeléskezelő – ténylegesen rendelkezésre álló, a követeléskezeléshez kapcsolódó – lehetőségeiről, jogosultságairól és kötelezettségeiről.

1.3. A Társaság az adós méltányolható kéréseit figyelembe veszi a kapcsolattartás formájára vonatkozóan (például munkaidőben történő telefonos megkeresés mellőzése), amely kérést rögzít a követeléskezelési nyilvántartásban, visszakereshető módon.

2. Szakmai gondosság

2.1. A Társaság a jelen szabályzat szerinti követeléskezelési gyakorlat kialakítása során a szakmai gondosság követelményének megfelelően jár el.

2.2. A Társaság nevében eljáró személyek az ügyfelekkel való kapcsolat létesítése és fenntartása során kellő körültekintéssel, az irányadó jogszabályok ismeretében és annak megfelelően járnak el, a követelés érvényesítési eszközeiket a körülmények gondos mérlegelésével választják ki és alkalmazzák.

2.3. A Társaság az ügyintézőket megfelelő képzésben részesíti, és ezt dokumentálja. A képzés részét képezik az ügyfél-kapcsolattartásra vonatkozó elvárások is.

3. A szükséges információ szolgáltatása

3.1. A Társaság eljárása során megad minden olyan információt az adós számára, amely az adós együttműködő magatartásához szükséges. A Társaság az írásos tájékoztatásokat igazolható módon küldi meg.

3.2. A Társaság gondossággal jár el a szerződés teljesítéséhez, illetve a nem teljesítés következményeinek megismeréséhez szükséges információk átadása során.

3.3. A kapcsolatfelvételt követően megfelelő időben bemutatja az általa kidolgozott áthidaló megoldási lehetőségeket, ezek részletes feltételeit. Ennek során tájékoztatja az adóst arról, hogy a nemfizetés következtében a követelt összeg folyamatosan növekszik, illetve bemutatja annak okát (kamatok, késedelmi kamatok, költségek).

3.4. Igazolhatóan tájékoztatja az adóst a követeléskezelés során alkalmazható intézkedésekről. Az adós megalapozott döntését segítő részletességgel bemutatja az alkalmazható jogi eljárásokat és azok következményeit, beleértve a várható költségeket és időigényt.

3.5. A társaság az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben és honlapján folyamatosan, bárki számára elérhetővé teszi legalább az alábbi információkat:

teljes nevét, tevékenységi engedély számát és dátumát,
a követelés érvényesítésével kapcsolatos, a követeléskezelő által a fogyasztó részére alkalmazott költségeket és díjakat,
a kamat- és díjszámítás módját
az adóssal történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás formájára, gyakoriságára vonatkozó szabályokat,
ügyfél-tájékoztatás szabályait,
áthidaló lehetőségekről, részletfizetési lehetőségekről szóló tájékoztatást,
a nemfizetés következményeiről szóló tájékoztatást
követelés típusonként a követeléskezelő által a követeléskezelés menetére vonatkozó tájékoztatást, az egyes szakaszok késedelembe eséstől számított tipikus időbeni lefolyásának bemutatásával, és figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy az eljárás együttműködő adóst feltételezve lett bemutatva, azonban a követeléskezelő a követelés jellege, az eljárás körülményei alapján ettől eltérhet,
a hátralékos tartozás kiegyenlítésének elszámolási sorrendjére vonatkozó szabályok bemutatását számpéldákon keresztül,
tájékoztatót a végrehajtási eljárás költségeiről, a jogszabályokban meghatározott minimális vételi árakról,
információt a panaszkezelésről.

4. Az adós teherviselő képessége figyelembe vétele

4.1. A Társaság az alkalmazott jogi és jogi eljárásokon kívüli eszközök alkalmazásakor figyelembe veszi az adós teherviselő képességére vonatkozó körülményeit. Ennek során a Társaság lehetőség szerint - mielőtt a követelés érvényesítése érdekében jogi eszközöket alkalmazna - az adós együttműködésével felméri annak jövedelmi és vagyoni helyzetét, önkéntes teljesítésének lehetőségét.

4.2. Az adós jövedelmi és vagyoni helyzetének figyelembe vétele szükséges ahhoz, hogy a Társaság dönteni tudjon abban, hogy lehetséges-e a követelés jogi eljáráson kívüli megtérülése (így például áthidaló megoldással, vagy önkéntes teljesítéssel). Ennek érdekében a Társaság az ügyfél-, illetve partnerminősítési belső szabályzatban rögzíti, hogy egyes szerződéstípusból származó követelésenként mely, az adós teherviselő képességére vonatkozó információkat, milyen módon és formában kér be az adóstól.

4.3. Felhívja az adós figyelmét arra, hogy milyen következményekkel jár, ha a teherviselő képességére vonatkozó információk megadása során nem működik együtt a Társasággal (például hiányosan, pontatlanul adja meg a kért információkat).

5. Fokozatosság

5.1. A Társaság az igényérvényesítésre rendelkezésre álló eszközöket eljárása során fokozatosan alkalmazza, együttesen mérlegelve figyelembe veszi a követelés nagyságát, annak fedezettségét, az adós teherviselő képességét, együttműködésének mértékét, és az eszközök alkalmazása következményeinek arányosságát. A Társaság a fokozatosság elvének megfelelően jár el az adósok tájékoztatása során is.

5.2. Amennyiben az adós a követeléskezelővel együttműködik, a Társaság az adós teherviselő képességét figyelembe véve törekszik arra, hogy a rendelkezésre álló eszközök közül azokat alkalmazzák, amelyek következményei kevésbé hátrányosak az adós számára.

5.3. Ingatlanon jelzáloggal biztosított követelés esetén figyelembe veszi az adós életkörülményeit, együttműködésének mértékét, az ingatlan jellegét, és törekszik arra, hogy a zálogtárgy értékesítésére irányuló végrehajtási eljárást az adós körülményeinek felmérését (vagy annak megkísérlését), az áthidaló megoldás biztosításának megkísérlését, egyéb jogi eszközök igénybevételét, a végrehajtási eljárás következmények bemutatását követően, csupán végső eszközként alkalmazza.

5.4. A fokozatosság elvének korlátja, ha az adós körülményeinek felmérése alapján tartósan olyan alacsony pénzügyi teherviselő képességgel rendelkezik, amely mellett a követelés gyors növekedése valószínűsíthető. A Társaság ilyen esetekben a követelés nagyságát, annak fedezettségét, és a rendelkezésre álló alternatív fedezetérvényesítési eljárásokat megvizsgálva hozza meg döntését az alkalmazandó követeléskezelési eszközről.

6. Az adós teljesítése elsődlegessége

A Társaság – figyelembe véve az adós együttműködésének mértékét is – elősegíti az adós teljesítését, mielőtt a követelés érvényesítésére jogi eljárást indítana. A Társaság az adóssal történő kapcsolatfelvétel során igazolható módon felhívja az adós figyelmét a teljesítés lehetőségére, módjára és annak előnyeire.

III. Az adósokkal történő kapcsolatfelvétel

1. Adós írásbeli tájékoztatása

1.1. Jogutódlási vagy engedményezési értesítő

Követelés átruházása esetén a Társaság, mint követeléskezelő az adóst 15 napon belül írásban értesíti a követelésvásárlásról (engedményezésről, jogutódlásról). A felek közötti megállapodás alapján a fenti értesítési kötelezettséget a Társaság, mint a követelés jogosultja, vagy a követelés átruházója (jogelőd hitelintézet) is teljesítheti.

1.2. Adósértesítés és fizetési felszólítás

A Társaság, a követelés megvásárlását követő 3 napon belül írásban értesíti az adóst a következőkről:,

a Társaságnak, a neve, címe, olyan elérhetősége, melyen az adós fel tudja venni a kapcsolatot az intézménnyel,
a Társaság ügyfélfogadás ideje,
a követelés beazonosítása, nevezetesen a tartozás jogcíme, a teljes lejárt tartozás bontása a megadott értéknapra (lejárt tőketartozás összege, lejárt kamattartozás összege, késedelmi kamat összege, díjak, költségek összege), a késedelembe esés időpontja és a késedelmi kamat számszerű mértéke,
követelés típusonként a követeléskezelés menetéről szóló tájékoztató honlap linkje,
milyen módon teljesíthet az adós,
tájékoztatás arról, hogy az adós kérésére a követelésvásárló a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást nyújt a követeléskezelés állásáról és a fennálló aktuális tartozásról,
tájékoztató arról, hogy az értesítő és tájékoztató levelek kiküldéséért felszámított díj vagy költség a postai díjszabályzatnak megfelelő módon kerül megállapításra,
az adós felhívása a teljesítésre, azzal, hogy a követelés vitatása esetén a levél kézhezvételétől számított 10 napon belül panasszal élhet a követeléskezelőnél,
az adós felhívása, hogy a panaszához szükséges csatolnia az azt alátámasztó dokumentumokat,
az adós tájékoztatása arról, hogy a panasz megválaszolásáig a Társaság nem végez az adóst közvetlenül érintő követeléskezelési tevékenységet (pl. nem kezdeményez jogi eljárást)
az adós tájékoztatása arról, hogy külön kérés, előzetes írásbeli hozzájárulás esetén az értesítő leveleket a Társaság elektronikus levélben is köteles megküldeni.

IV. Az adósok tájékoztatása

1. Adós kérésére történő tájékoztatás

1.1. A Társaság az adós kérésére félévente legalább egy alkalommal, a kéréstől számított 15 napon belül tájékoztatást nyújt a követeléskezelési folyamat állásáról, így különösen a lehetséges követeléskezelési lépésekről, és azok várható időzítéséről, a követelés aktuális összegéről, annak összetételéről.

1.2. A fizetési késedelemmel kapcsolatos tájékoztatás során a Társaság közérthetően fogalmaz. Ennek érdekében egyszerű nyelvezetet használ és - ahol lehetséges - kerülik a jogi szakkifejezések használatát, vagy azokat magyarázattal látja el. A Társaság eljárása során az olyan adós magatartását veszik alapul, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el.

2. Rendszeres, féléves, éves írásbeli tájékoztatás

2.1. A jelzálog alapú hitelekből/pénzügyi lízingszerződésből eredő követelések esetén s szerződés felmondását követően az értesítő levelet öt évig félévente, öt évet követően évente kell megküldeni.

2.2. Egyéb követelések esetén évente egy alkalommal kell a rendszeres értesítő levelet megküldeni a fizetési késedelemtől kezdetétől kezdődően a jogi eljárások (fizetési meghagyásos eljárás, bírósági eljárás, végrehajtási eljárás) időtartama alatt is. A követeléskezelő a bírósági végrehajtási eljárás kezdeményezésétől/abba történő becsatlakozástól kezdve, annak lezárásáig évente legalább egyszer köteles tájékoztatni az ügyfelet.

2.3. A rendszeres – félévente, évente küldendő – értesítő levél tartalma:

a tartozás jogcíme,
a tartozás jogosultjának neve, címe, továbbá olyan elérhetősége, melyen az adós fel tudja venni a kapcsolatot az intézménnyel,
Társaság ügyfélfogadás ideje
teljes, lejárt tartozás bontása a megadott értéknapra (lejárt tőketartozás összege, lejárt kamattartozás összege, késedelmi kamat összege, díjak, költségek összege), a késedelembe esés időpontja,
a késedelmi kamat számszerű mértéke,
tájékoztatás az áthidaló lehetőségekről, a lehetséges követeléskezelési lépésekről, azok költségeire,
nemfizetés esetén a tartozás folyamatos növekedésére vonatkozó figyelemfelhívásokat,
jelzáloghitel-szerződések esetén arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy nemfizetés esetén az adós az zálogtárgyat elveszítheti,
követelés típusonként a követeléskezelés menetéről szóló tájékoztató honlap linkje,
információk arra vonatkozóan, hogy az adós hol és milyen módon tudja a tartozását rendezni,
végrehajtási eljárás tartalma alatt megküldött tájékoztatás esetén figyelemfelhívás arra, hogy a megküldött tájékoztató nem tartalmazza a végrehajtási eljárás során felmerült költségeket, az arra vonatkozó adatokról a végrehajtó tud tájékoztatást adni.

2.4. Amennyiben a Társaság nem folytat aktív követeléskezelési tevékenységet (így különösen nem végez a követelés elévülését megszakító cselekményt), úgy ezen időszak alatt a rendszeres értesítő leveleket nem kell megküldeni. E tényt a nyilvántartásban rögzíteni kell a passzív státusz kezdetének időpontjával. (Passziválás)

2.5. Jelzálogfedezet érvényesítését követő tájékoztatás

Jelzálogjoggal fedezett követelés esetében amennyiben a követelés fedezetének érvényesítése megtörtént, és az nem fedezte az adós kötelezettségeit, akkor a fennmaradó tartozás összegéről az ügyfelet – a végrehajtó elszámolásától számított 30 napon belül tájékoztatni kell

V. Kapcsolattartás az adósokkal

1. A Társaság az adóssal történő kapcsolattartás során tartózkodik az erőszakos, zaklató és félrevezető magatartásoktól. Mindent megtesz annak érdekében, hogy eljáró ügyintézők fellépésük során ne alkalmazzanak pszichikai nyomást, és a követelés megtérülésének célját a lehetőségek és a várható következmények tényszerű és kiegyensúlyozott bemutatásával érjék el.

A Társaság a honlapján folyamatosan bárki számára elérhetővé teszi az adóssal történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás formájára, gyakoriságára vonatkozó, jelen szabályzat szerinti szabályokat.

2. Az ügyintézők és a függő ügynök úgy választják meg a kapcsolatfelvétel helyét, idejét és gyakoriságát, hogy az ne kelthessen zaklató, fenyegető benyomást. Hétköznapokon reggel 8 és este 20 óra között, illetve szombaton 8 és 12 óra között kezdeményeznek kapcsolatfelvételt az adóssal. Ettől abban az esetben lehet eltérni, ha azt az adós kifejezetten kéri. Az adós kérését megfelelően dokumentálni kell (hangfelvétellel vagy írásban). Az adós méltányolható kérését figyelembe kell venni a kapcsolatfelvétel helyére, idejére vonatkozóan, amennyiben az nem hátráltatja jelentős mértékben a követeléskezelési tevékenységet. Fenti szabálytól akkor is el lehet térni, amennyiben adós hibájából a kapcsolat ilyen módon megszakadt.

3. A Társaság (ügyintézők, függő ügynök) szerződésenként heti három alkalomnál többször nem létesít kapcsolatot az adóssal. Kapcsolat-létesítés alatt kell érteni a Társaság által kezdeményezett adóssal történő olyan telefonos (beleértve a telefonos szöveges üzenetet) és személyes kapcsolatfelvételt, amelyben a követeléskezelő azonosítani tudta magát. A fenti gyakoriságtól abban az esetben lehet eltérni, ha azt az adós hozzájárulását adja (pl. az együttműködő adóssal történő fizetési megállapodás érdekében).

4. A Társaság ügyintézői, függő ügynöke követeléskezelők az adóssal történő kapcsolatfelvételkor minden alkalommal azonosítják magukat és az adóst. Az eljáró ügyintézők, függő ügynök a kapcsolat-létesítéskor azonosítják magukat, a követeléskezelő társaságot, amelynek a nevében és képviseletében eljárnak, a megbízót, az adóst, és a követelést és röviden tájékoztatják az adóst arról, hogy milyen célból veszik fel vele a kapcsolatot. Személyes kapcsolatfelvétel esetén a követeléskezelők eljáró ügyintézője átadja az adós részére az írásos megbízását, amely tartalmazza és a követeléskezelő társaság és a megbízó nevét, címét, ügyfélszolgálatának telefonos elérhetőségét és az eljáró ügyintéző nevét. Az eljáró ügyintézők az azonosítás során kitérnek arra is, hogy meghatalmazásuk/képviseleti jogkörük milyen eljárási cselekményekre terjed ki.

5. A Társaság védi az adós banktitokhoz és személyhez fűződő jogait, ennek megfelelően alakítja ki a kapcsolatfelvételi formákat. Az adóson kívüli illetéktelen harmadik személy részére a Társaság nem ad át információt a követeléskezelésről, továbbá úgy alakítja ki a választott kapcsolattartási formákat, hogy illetéktelen harmadik személyek a kapcsolatfelvétel megkísérlése során ne kaphassanak információt a követeléskezelés tényéről sem.

6. A Társaság biztosítja azt, hogy az ügyfélfogadásra rendszeresített helyiségben megfelelő számú kijelölt ügyintéző álljon rendelkezésre az adósokkal való kapcsolattartás céljából.

VI. Áthidaló megoldások

1. A Társaság a tisztességes és együttműködő magatartás alapelvének megfelelően olyan áthidaló megoldásokat (részletfizetési lehetőségek, fizetési könnyítések) dolgoz ki, amelyek a felmondott pénzügyi szolgáltatási szerződésből származó követelés átütemezésére irányulnak, vagy egyéb módon segítenek a szorult anyagi helyzetbe jutott ügyfeleken.

2. A Társaság az áthidaló megoldásokat azon együttműködő adósok részére biztosítja, akiknek fizetőképessége, pénzügyi teljesítő képessége az adós által szolgáltatott információk és felhatalmazás alapján megállapíthatóan a Társaság üzletpolitikájának megfelelőek. Együttműködő adósnak minősül jelen pont vonatkozásában különösen, aki az áthidaló megoldásokhoz, vagy részletfizetéshez kért adatokat és nyilatkozatokat megjelölt határidőre és pontosan megadja.

3. Ingatlanon alapított jelzáloggal fedezett hitelekből származó követelések esetén a Társaság minden esetben megvizsgálja azt, hogy van-e lehetőség az intézmény által alkalmazott, áthidaló megoldások, vagy részletfizetés alkalmazására. A felmondott, jelzáloggal fedezett hitelszerződésekből származó követelések érvényesítésére irányuló bírósági eljárások és bíróságon kívüli nem peres eljárások megindítása előtt a követelésvásárló megvizsgálja a részletfizetés lehetőségét. Ha nem lehetséges átstrukturálni egy ingatlannal fedezett jelzáloghitel-szerződést, akkor a követeléskezelő legkésőbb az ingatlanfedezet értékesítésére irányuló bírósági végrehajtási eljárás megindítása előtt írásban, igazolható módon tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy lehetősége van önállóan vagy a pénzügyi intézménnyel közösen értékesíteni az ingatlant. Az önálló vagy közös értékesítésről szóló tájékoztatásban be kell mutatni az előnyöket, hátrányokat valamint a feltételeket.

4 A társaság az adós fizetőképességének, pénzügyi teljesítő képességének vizsgálatával dönt az áthidaló megoldás alkalmazásáról. Ennek során az adós együttműködésével végzik el a jövedelmi és vagyoni helyzetének a felmérését. A felmérés célja annak biztosítása, hogy az adós pénzügyi teherviselő képességének ismeretében születhessen megfelelő döntés az adott helyzetben alkalmazható megoldásról. A követeléskezelő nem hozhat áthidaló megoldásról szóló döntést fizetőképesség vizsgálata nélkül.

5. A Társaság az ügyfélminősítési belső szabályzatában határozza meg azon adatok körét, amelyet az egyes hitelszerződésekből/pénzügyi lízingből származó követeléstípusok esetén jogosult megkérni az adóstól. A Társaság az adós számára megfelelő időt biztosítanak a kért adatok szolgáltatására, figyelembe véve az azok beszerzéséhez általában szükséges időt. Az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően beszerzi továbbá az adós bekért jövedelmi, vagyoni adatainak a kezeléséhez szükséges nyilatkozatait.

6. A Társaság tájékoztatja az adósokat a rendelkezésre álló áthidaló megoldásokról, részletfizetési lehetőségekről. Az áthidaló megoldásokról, részletfizetési lehetőségekről szóló tájékoztatás akkor alkalmas az annak igénybevételére vonatkozó tájékozott döntés elősegítésére, ha az adósok abból teljes körűen megismerhetik a rendelkezésükre álló állami és intézményi konstrukciók feltételeit és a belőlük származó kötelezettségeket, és ezen keresztül fel tudják azt mérni, hogy pénzügyi teherviselő képességüknek megfelel-e valamelyik kínált megoldás. Az áthidaló megoldással kapcsolatos tájékoztatás során az alábbi információkat kell az adós rendelkezésére bocsátani a megállapodást megelőzően:

tartozás megállapodás szerinti összege
megállapodásban szereplő áthidaló megoldás bemutatása a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló 2009. CLXII. törvény 17. §-ában meghatározott törlesztési táblázatnak megfelelően (törlesztési tábla csak fennálló hitelszerződés esetén kötelező a törvényi előírások szerint),
megállapodás létrejöttéhez kapcsolódó díjak és költségek,
milyen következményekkel jár, ha az adós nem teljesíti a megállapodást

7. A Társaság az áthidaló megoldás alkalmazási lehetőségének vizsgálatát követően igazolható módon tájékoztatja az adóst arról, hogy megfelel-e a lehetséges konstrukciók igénybevételi feltételeinek. Az áthidaló megoldás alkalmazhatóságának vizsgálatának lezárását követő 8 napon belül, írásban, igazolható módon tájékoztatja az ügyfelet annak eredményéről.

8. A Társaság legkésőbb az áthidaló megoldás alkalmazhatóságának elutasításával egy időben, illetőleg a megállapodás aláírását megelőzően köteles tájékoztatni az ügyfelet valamennyi általa igénybe vehető állami áthidaló programról.

9. A követeléskezelő az ügyfélminősítési belső szabályzatában határozza meg, hogy a fizetőképesség megállapításánál az egyes hiteltípusok esetében melyek a figyelembe vehető jövedelmi tételek és milyen módon lehet azokat igazolni, valamit a belső szabályzatban kell rögzíteni a benyújtandó igazolások meghatározását, és a nyilatkozatok tartalmát. Abban az esetben, ha a fogyasztó elmulasztja benyújtani a fenti igazolásokat a megadott határidőre, akkor a követeléskezelő a rendelkezésére álló információk szerint dönt.

VII. A hangfelvételek rendje

Adósokkal történt telefonos beszélgetések a hívott fél előzetes értesítése után, az adatvédelmi előírásoknak megfelelően rögzítésre kerülhetnek.

VIII. Adatvédelmi és titoktartási szabályok.

Az adatvédelem és titoktartás szabályait az Üzletszabályzat és az Adatvédelmi szabályzat tartalmazza. Ettől eltérő szabályokat a társaság nem állapít meg. A követeléskezelés során a törvényes előírások és a belső szabályzatok betartása a saját munkatársakra és a megbízott követeléskezelőkre egyaránt érvényes.

IX. Követelések nyilvántartása

1. A nyilvántartás alkalmas arra, hogy az adósokkal szembeni követelésérvényesítési lépéseket, az adóssal történő kapcsolatfelvételeket, az adósokkal szembeni követeléseket dokumentálja. A nyilvántartásban szereplő adatokat - figyelembe véve a Társaság mindenkor hatályos adatvédelmi szabályokat és adós felhatalmazását – főszabályként az adatok keletkezésétől számított 5 évig őrzi meg a szükséges felhatalmazás megléte esetén.

2. A nyilvántartás célja, hogy a visszakereshetően dokumentálja a követeléskezelési gyakorlatot a jogszabályi előírásoknak történő megfeleléssel. A nyilvántartás minimális elemei:

- a fizetési késedelemmel vagy lejárt követeléssel rendelkező ügyfelek adatai, a velük szembeni követelésérvényesítési lépések, és az ügyfelekkel szembeni követelések összegszerűsége,

- az adóssal történő, intézmény által kezdeményezett valamennyi kapcsolatfelvétel módja és időpontja,

- az adóssal folytatott telefonbeszélgetések visszahallgathatóak legyenek, és a számára küldött levelek és szöveges üzenetek, valamint az adós írásos nyilatkozatai visszakereshetőek legyenek, és a fentieknek megfelelően tartalmazzák a kapcsolatfelvétel időpontját (levél megküldésének időpontját),

- nyilvántartás tartalmazza a jelzáloghitelek esetében az áthidaló megoldás, részletfizetési megállapodás alkalmazhatóságának vizsgálatára vonatkozó dokumentációt, ennek minimális tartalmi elemei – a felajánlott és megállapodott áthidaló konstrukció, dokumentáció az áthidaló megoldás alkalmazhatóságának vizsgálatáról, beleértve az adós által megadott jövedelmi, vagyoni adatokat, amennyiben az megadta a szükséges hozzájárulását az adatkezeléshez.

XI. Követeléskezelés ellenőrzése, ügyintézők képzése

1. A Társaság ügyvezetése legalább évente egyszer tárgyalja az ellenőrzésre vonatkozó beszámolót, amelynek részét képezi a megbízásba adott követeléskezelési tevékenység adóssal történő kapcsolattartásra vonatkozó tapasztalatait tartartalmazó jelentés is.

2. A Társaság a követeléskezelőt, az ügyintézőket megfelelő képzésben részesíti, és ezt dokumentálja. A képzés részét képezik:

- a követeléskezelés jogszabályi környezete

- a követeléskezelési folyamat, ennek eszközei, kapcsolódó döntési kompetenciák

- a követeléskezelés során alkalmazható jogi eljárások, alkalmazásuk feltételei,

- kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra vonatkozó szabályok,

- az adós tájékoztatására vonatkozó szabályok,

- a követeléskezelésre vonatkozó alapelvek, az alapelveknek nem megfelelő magatartások,

- áthidaló megoldások, termékek

3. A Társaság a képzést követően az ügyintézőket rendszeresen tájékoztatja az esetleges változásokról.

4. A képzésekről a Társaság képzési naplót vezet, amelyben rögzíti legalább a képzés időpontját, és a képzéseken résztvevő ügyintézőket.

B. Megbízott követeléskezelők megbízásának és ellenőrzésének szabályai

A társaság függő ügynökre vonatkozó előírásoknak megfelelően a követelés érvényesítése érdekében a követelés kezelésére, adóssal történő kapcsolatfelvételre, adós lakcímére, lakcímeire történő személyes felkeresés céljából megbízott követeléskezelőt alkalmazhat. A megbízott követeléskezelő köteles mindenben a jelen szabályzatban foglaltak betartásával eljárni.

A társaság úgy felel a megbízott követeléskezelők munkájáért mint saját alkalmazottaiért.

A megbízott követeléskezelő csak írásos meghatalmazás alapján, a meghatalmazásban leírt jogkörére kiterjedően járhat el.

A megbízott követeléskezelőt a megbízó rendszeresen köteles ellenőrizni.

A megbízott követeléskezelő a szerződésében rögzített módon havonta, vagy elszámolási időszakonként jelentést készít. A jelentésében ki kell térni a fogyasztóvédelmi kérdésekre, problémákra is amennyiben ilyen a teljesítés során felmerült.

A megbízott követeléskezelő kötelességei

1.1. Megbízott köteles az erre a tevékenységre általában jellemző gondossággal és megfelelő szakértelemmel eljárni.

1.2. Megbízott a kapott behajtási megbízás teljesítése során Megbízó érdekeinek legmesszemenőbb figyelembevételével köteles eljárni.

1.3. Megbízott a megbízás végrehajtása során – Megbízó által meghatározott feltételek között − jogosult tárgyalásokat folytatni Megbízó ügyfeleivel, szerződéseket és megállapodásokat előkészíteni és jelen Szerződés 6. pontjában foglaltak szerint megkötni az adósság beszedésére vonatkozóan. Megbízott jogosult pénzt beszedni és elszámolni saját, elkülönített beszedési számlájára. A Megbízó által behajtásra átadott követelés összegén felül Megbízott köteles minden szükséges intézkedést megtenni az alkalmazandó törvényeknek és előírásoknak megfelelő késedelmi kamat – ideértve a Megbízó által még ki nem értesített, de a követelés érvényesítéséig ténylegesen felmerült késedelmi kamatokat is – behajtására is.

Megbízott Megbízó érdekében jogosult a hatályos jogszabályok keretei között felhasználni minden eszközt eljárásához, ami a megbízás teljesítését elősegítheti, ideértve az adminisztratív eljárással be nem hajtható követelések jogi eljárással történő érvényesítéséhez való előkészítését (ez alatt a Felek a többszöri, jogi eljárás megindítását is kilátásba helyező fizetési felszólítások kiküldését értik, Megbízott nem köteles a jogi eljárások megindításához szükséges kérelmek, azaz fizetési meghagyás, kereset, végrehajtási lap, stb. előkészítésére).
Megbízott írásban értesíti Megbízót minden lényeges tényről, vagy eseményről, melyről a megbízás teljesítése során, illetve azzal kapcsolatban tudomást szerez. Amennyiben az adós a jelen szerződés 6.1. pontjában foglalt – Megbízó által meghatározott adósságrendezési − keretek között tartozásának rendezését nem tudja vállalni a Megbízott az adós teljesítési kérelmét, ajánlatát a Megbízó részére jóváhagyás céljából megküldi. Megbízó legkésőbb a kézhezvételtől számított egy héten belül válaszol minden, a Megbízottól jövő, a jelen szerződés teljesítésével kapcsolatos írásos vagy egyéb megkeresésre, kérésre, kérelemre.
Megbízott köteles Megbízó felé hitelt érdemlően igazolja, hogy a rábízott tevékenység ellátásához szükséges, a Hpt. 13. §-ában meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik, továbbá a szerződés tárgyát képező tevékenység végzéséhez előírt jogszabályi feltételeknek megfelel.
A Megbízó és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Megbízott jelen szerződés szerinti függő kiemelt közvetítői tevékenységét, a függő kiemelt közvetítői tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodását és üzleti könyveit bármikor korlátozás nélkül, akár a helyszínen is ellenőrizheti. A Megbízó az ellenőrzés keretében a Megbízottnak a megbízással összefüggésben álló irataiba, nyilvántartásaiba betekinthet, azokról másolatot készíthet, a Megbízott függő kiemelt közvetítői tevékenységével összefüggő üzleti tárgyalásain külön meghívás nélkül is részt vehet, a Megbízottól beszámolót és rendkívüli tájékoztatást kérhet.
A Megbízott kifejezetten hozzájárul ahhoz, a Megbízó a Hpt-ben foglalt kötelezettségeinek eleget téve a Megbízottat függő kiemelt közvetítői foglalkoztatottként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére bejelentse, kifejezetten hozzájárul továbbá ahhoz, hogy adatairól, illetve a jelen szerződéssel összefüggésben végzett tevékenységéről szükség esetén tájékoztatást adjon az illetékes hatóságok, felügyeleti szervek részére.
Megbízott követeléskezelő köteles minden, az együttműködés során megszerzett információt a Hpt. 49-55/A §-ában foglaltak szerint bank- illetőleg üzleti titokként, szigorúan bizalmasan kezelnek. Megbízott szavatolni köteles azért, hogy eljárása során mind a képviseletében eljáró személyeket, mind dolgozóit valamint az általa a megbízás teljesítése során igénybe vett esetleges közreműködőt a titoktartási kötelezettségről kioktatja, és ezek betartására kötelezi.
A Megbízott a Hpt. 219/C §-ának 4. bekezdése alapján a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően köteles az adósok részére tájékoztatást adni az alábbiakról:

cégnevéről, székhelyéről és felügyeleti hatóságának megjelöléséről;
azon felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel és annak módjáról ahogyan a nyilvántartást ellenőrizni lehet;
arról, hogy a Hpt. 6/C (1) bek. aa) alpontja szerinti függő kiemelt közvetítői minőségben a Megbízó nevében és javára, a Megbízó érdekeit képviseli;
arról, hogy a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötéséért sikerdíjazásban részesül

A társaság jogai és kötelezettségei megbízott követeléskezelő alkalmazásakor

Megbízó köteles a megbízásáról meghatalmazást adni, amely igazolja, hogy Megbízó nevében és helyette jogosultan jár el. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell minden, a megbízás érvényesítéséhez szükséges adatot és információt.
Megbízó a feladatok teljesítéséhez szükséges adatállományt elektronikus úton igény szerinti rendszerességgel (folyamatosan) bocsátja Megbízott rendelkezésére, az adatvédelmi szabályok betartásával.
Az átadott adatok tartalmazzák az ügylet (számla) azonosító számát, az adós nevét, anyja nevét, születési dátumát, személyazonosító igazolvány számát, lakcímét, lehetőség szerint egyéb elérhetőségeit, mint telefon, e-mail, a bank által közölt munkahelyének nevét, címét, telefonszámát, a követelés jogcímét (pl. kölcsön, folyószámla-tartozás, beváltott bankgarancia, hitelkártya tartozás, stb.) összegét, keltét, lejárati napok számát. Amennyiben a fenti adatokon túl Megbízott szükségesnek tartja, úgy Megbízó postai úton vagy közvetlenül székhelyén, adja át Megbízottnak a követeléssel kapcsolatos szerződések, a fedezettel kapcsolatos iratok, felmondással összefüggő dokumentumok egyéb levelezések másolatát.
Megbízó az átadásra kerülő dokumentumok, iratok, számlák valódiságáért, hitelességükért csak olyan mértékben felel, amilyen mértékben a követeléseket eladó felelőssége fennáll.
Megbízó nem adhat át behajtásra olyan ügyet, amelyet más függő kiemelt közvetítőnek vagy ügyvédnek átadott, és a behajtás érvényes szerződés vagy megállapodás alapján folyamatban van. Amennyiben ilyen ügy kerülne átadásra, arról a Felek esetenként külön állapodnak meg.
A társaság tudomásul veszi a Hpt. 219/C. § (1) bekezdésében foglaltakat, miszerint: „A kiemelt közvetítő és a pénzforgalmi közvetítő - és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény felel.”

3. A követeléskezelők ellenőrzése

A követeléskezelők munkáját a szervezeti egység felelős vezetője rendszeresen ellenőrzi és felel értük. Az ellenőrzés során ki kell térni arra, hogy kivel, milyen formában vette fel a kapcsolatot, szabályos volt-e eljárása.

A követeléskezelők munkáját a belső ellenőrzés is ellenőrzi a C pontban leírtak szerint.

C. A. követeléskezelési tevékenység belső ellenőrzésének rendje

A követeléskezelés folyamatát a belső ellenőrzés éves munkaterv alapján rendszeresen ellenőrzi és az ellenőrzés eredményéről jelentést készít az igazgatóság elnökének.

Az ellenőrzés során többek között az alábbi kérdéseket kell vizsgálni:

-szabályos volt-e a megbízás,

-a szabályzatban rögzített módon jártak-e el a követeléskezelők,

-volt-e panasz, észrevétel a munkájukkal kapcsolatban és milyen intézkedés történt ha volt,

-kötelező képzés megtörtént-e és jelen voltak-e rajta a követeléskezelők.

A rendszeres ellenőrzésen túl, panasz esetén a belső ellenőrzés rendkívüli eljárásban vizsgálja ki a panasz okát. A vizsgálat során ki kell térni, hogy a megbízott követeléskezelő az előírásoknak megfelelően járt-e el.

Záró rendelkezések

1. Az adatvédelmi, titoktartási és hangfelvétel kiadási szabályokat a Társaság Adatvédelmi Szabályzata, Panaszkezelési Szabályzata, valamint Pénzmosási Szabályzata tartalmazza.

2. Jelen szabályzatban foglalt előírások megfelelnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 14/2012. (XII.13.) számú, a követeléskezelők számára a követeléskezelési gyakorlatuk során elvárt fogyasztóvédelmi elvekről szóló ajánlásának.

Budapest, 2013. április 30.

Ügyvezető

1. számú melléklet. Nem megfelelő magatartás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke 14/2012. (XII.13.) számú, a követeléskezelők számára a követeléskezelési gyakorlatuk során elvárt fogyasztóvédelmi elvekről szóló ajánlásának nem megfelelő magatartások

1. Az ügyfél-tájékoztatás során bonyolult nyelvezet használata, az adós számára nehezen érthető jogi szakkifejezések gyakori használata, nem megfelelő magyarázata.

2. Dokumentumok (szerződések, tájékoztatók, okiratok) oly módon való felhasználása, amely megtéveszti az adóst a jogi helyzetét illetően, vagy arra alkalmas.

3. Félrevezető információk adós számára való közlése, amely az ügyfelet saját helyzetét illetően a valóságnak nem megfelelő alapon kapcsolatfelvételre ösztönözheti (pl. ingóságok elvitelét helyezi kilátásban anélkül, hogy azt tisztázná, hogy erre csak bírósági eljárás nyomán van lehetőség).

4. Annak hamis állítása, vagy érzékeltetése, hogy a követeléskezelőnek módjában áll olyan követeléskezelési lépés megtétele, amelynek valójában az adott helyzetben nincs jogi alapja. (pl. felmondás előtt bírósági végrehajtási eljárás kezdeményezésének kilátásba helyezése).

5. Annak hamis állítása, hogy adott követeléskezelési lépés megtörtént, amikor valójában az nem történt meg.

6. Nem megfelelően mérik fel az adós vagyoni helyzetét, fizetőképességét, következésképpen olyan áthidaló megoldást javasolnak, amelyet az adós nyilvánvalóan nem fog tudni teljesíteni.

7. Amennyiben az adós több hitellel rendelkezik, a követeléskezelők a követelés kezelés során nem teszik lehetővé, hogy az adós rendelkezhessen arról, hogy melyik hitelét szeretné törleszteni

A kapcsolatfelvétel olyan formája, ahol nem derül ki egyértelműen, hogy az ügyintéző kinek a képviseletében jár el és mi a célja a kapcsolatfelvétellel.

8. A követeléskezelő figyelmen kívül hagyja az adós kapcsolattartásra vonatkozó méltányolható kérését (pl. munkahelyen való kapcsolatfelvétel bizonyos időpontban).

9.Az adós kifárasztása, demoralizálása céljából alkalmazott magatartások.

10. Szóbeli (pl. trágárság) vagy fizikai fenyegetés használata, amelyből az adós alaposan következtethet arra, hogy hátrány érheti.

11. Nyomásgyakorlás alkalmazása annak érdekében, hogy az adós értékesítse ingatlanát, ingó vagyontárgyát, esetleg vegyen fel további hitelt a tartozás törlesztésére.

12. Adós olyan tartalmú nyilatkozatának figyelmen kívül hagyása, mely szerint az adós már rendezte tartozását.

13. Büntetőjogi követelményekkel való fenyegetés, amikor ennek nincsen meg az alapja.

14. Olyan benyomás keltése, amelyből az adós arra következtethet, hogy a követeléskezelő hatósági kényszerintézkedést foganatosít vele szemben, vagy hatósági személyként jár el vele szemben.

15. Nyílt levelezőlapon történő fizetési, kapcsolatfelvételi felszólítás

2. számú melléklete: Tájékoztató fizetési nehézségek esetére

A tájékoztató fizetési nehézséggel rendelkező ügyfelek számára tartalmaz hasznos információkat.

Amennyiben elolvassa, segítséget kap annak mérlegeléséhez, hogy

- mit tegyen ilyen helyzetben,

mire figyeljen, amikor döntést hoz,
milyen lehetőségei vannak fizetési nehézségek esetén.

Mit tegyek fizetési nehézség esetén?

Önnel is előfordulhat, hogy hitelét átmenetileg, vagy tartósan Önön kívül álló okokból nem tudja fizetni. A legfontosabb ilyen esetben, hogy ne söpörje a szőnyeg alá a problémát és azonnal cselekedjen. Minél gyorsabban lép, annál nagyobb esélye van a megoldás megtalálására!

1. Jelezze a hitelezőjének a fizetési problémáját!

Nagyon fontos, hogy keresse meg hitelezőjét és mondja el őszintén, hogy fizetési nehézségei vannak. A megoldás kulcsa az Ön együttműködése, és hogy teljes körű és pontos információkat adjon pénzügyi helyzetéről. Ha időben jelzi a problémát, jelentősebb fizetési nehézség esetén is általában van lehetőség – legalább átmeneti – megoldásra. Ehhez gyorsan kell lépnie.

JÓ, HA TUDJA:

A hitelezők általában írásban is kérik a fizetési probléma bejelentését és annak igazolását. Jelezze, hogy mi okozza a fizetési problémáját (pl. munkahely elvesztése, betegség stb.).

A hitelezők az eljárás során figyelembe veszik az Ön együttműködését (vagy annak hiányát). Az együttműködést megalapozhatja azzal, ha időben jelzi a problémáját, akár még annak bekövetkezte előtt.

2. Mérje fel pontosan a pénzügyi helyzetét!

A fizetési nehézség optimális kezeléséhez szükséges annak felmérése, hogy miként változott meg az Ön anyagi helyzete. Ehhez gyűjtse össze a bevételeit és kiadásait!

Ennek alapján:

fel tudja mérni, hogy mekkora összeg hiányzik a havi költségvetéséből,

fontossági sorrendbe tudja helyezni a kiadásokat,

megtudhatja, hogy min érdemes spórolnia,

tervezhetővé teszi az anyagiakat,

megkönnyítheti és meggyorsíthatja a hitelezővel történő megállapodást: Ön tisztában lesz azzal, hogy milyen anyagi terhet képes valójában vállalni.

JÓ, HA TUDJA:

A számoláshoz segítséget nyújt a Felügyelet háztartási költségszámító programja http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/alkalmazasok/hksz

Meglepő, de kis tudatossággal jelentős összegeket is megspórolhat!

Gondolja végig azt is, hogy családi, rokoni körben kinek a segítségére számíthat. Költségvetése alapján jelezze hitelezője felé, mennyit tud fizetni!

Fontos, hogy kísérelje meg a megegyezést a hitelezőjével, akkor is, ha csak az eredeti törlesztő részlet egy részének megfizetését tudja vállalni.

A hitelezők érdeke is, hogy csak végső esetben kerüljön sor a szerződés felmondására és a biztosítékok érvényesítésére. Együttműködése esetén jó esélye van annak, hogy közösen megtalálhatják a megoldást (ennek részleteiről lásd 3. fejezetet).

3. Fizessen, amennyit tud!

Ha háztartási költségvetésének áttekintése alapján se tudja a teljes részletet kifizetni, fontos, hogy fizessen annyit, amennyit tud. Ezzel bizonyítja, hogy nehéz körülményei mellett is együttműködik, amely fontos szempont az áthidaló megoldásokról történő egyezség során. Adóssága ezáltal lassabban nő, amely szintén növeli az áthidaló megállapodás valószínűségét. Ha nincs e megállapodás megkötésére esélye, fontos, hogy vagyontárgyait (lakás, ingóságok) a lehető legkisebb összegű tartozás terhelje. Az együttműködése esetén számíthat a hitelező hasonló magatartására, és arra, hogy közösen találják meg a legmegfelelőbb megoldást.

4. Vizsgálja meg a hitelfedezeti biztosítását!

Amennyiben Ön kötött hitelfedezeti biztosítást, vizsgálja meg, hogy jogosult-e annak alapján védelemre. Ehhez szükséges a biztosítási feltételek áttekintése, amelyhez segítséget nyújthat a szolgáltatást nyújtó megkeresése.

5. Tájékozódjon lehetőségeiről!

Tájékozódjon a hitelezőjénél az áthidaló megoldásokról, annak feltételeiről, illetve a rendelkezésre álló szociális programokról. Ebben nyújt segítséget a 3. fejezet.

6. A késedelemmel kapcsolatos levelek és dokumentumok másolatait őrizze meg és a követeléskezelővel történő telefonbeszélgetések felvételéhez adja meg hozzájárulását!

Jogvita esetén fontos, hogy ezek a dokumentumok, felvételek rendelkezésre álljanak.

Ellenőrző lista a legfontosabb tennivalókról:

Felkereste a hitelezőjét? Minél gyorsabban lép, annál nagyobb az esélye a megoldás megtalálására!

Elkészítette háztartási költségvetését? Tisztában van azzal, hogy mennyit képes reálisan fizetni a kiadásai csökkentését követően?

Lehetőségei szerint folyamatosan fizet?

Ellenőrizte hitelfedezeti biztosítását?

Tájékozódott már a rendelkezésére álló lehetőségekről?

JÓ, HA TUDJA:

A rosszul kezelt fizetési nehézség következtében akár otthonát is elveszítheti!

Mit ne tegyek fizetési nehézség esetén?

Fontos, hogy fizetési nehézség esetén is mindig körültekintően járjon el. A megoldások keresése közben találkozhat olyan vonzónak tűnő megoldásokkal, amelyek tovább nehezíthetik a helyzetét.

1. Hitelrendező megoldások igénybevételének szempontjai

Találkozhat vonzó hitelrendezési megoldásokat kínáló hirdetésekkel. Kerülje a pozitív BAR (vagy KHR) -listásoknak szóló apró betűs hirdetéseket és vigyázzon azokkal a megoldásokkal, amelyeket nem felügyelt intézmények kínálnak. Minden esetben érdeklődjön arról, hogy az adott társaságnak van-e felügyeleti engedélye. Ezt ellenőrizheti a Felügyelet ügyfélszolgálatán, vagy honlapján keresztül (lásd Hasznos Címek a tájékoztató végén). Megállapodás előtt ellenőrizze a kínált hitel feltételeit (törlesztő részletek alakulása, költségek, fedezetek stb.). Ezt az ajánlatot adó hitelezőtől vagy hitelközvetítőtől kapott írásos tájékoztatás alapján tudja megtenni. A kapott tájékoztatást hasonlítsa össze a fennálló hiteleinek terheivel, melyről költségmentesen kaphat tájékoztatást – törlesztési táblázat formájában – a hitelezőjénél.

2. Egyes kiadások megspórolása

A kiadások fontossági sorrendjének kialakításakor vegye figyelembe, hogy egyes kötelezettségek megfizetésének elmaradása hasonló helyzetet teremthet, mint a hitel esetében a fizetési késedelem, azaz megindulhat a bírósági végrehajtási eljárás. Részletekért keresse fel a Felügyelet honlapján a Felügyelet háztartási költségszámító programját (http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/alkalmazasok/hksz).

3. Kockázatos kizárólag a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékesítésében bízni

A fizetési késedelme során rendszeresen tájékoztatást kap hitelezőjétől arról, hogy mekkora a tartozása. Amennyiben ez megközelíti a fedezetül szolgáló ingatlan értékét és továbbra sem tud fizetni, az nagy valószínűséggel azt eredményezheti, hogy a fedezet értékesítése után Önnek tartozása marad.

Fontos tudnia azt, hogy amennyiben az ingatlan értékesítése után Önnel szemben követelés marad fenn, azt köteles megfizetni.

Tudnia kell azt is, hogy fedezetlen hitel (pl. áruhitel) esetén is bírósági végrehajtási eljárásba kerülhet a tartozás érvényesítése, így annak a fedezete az Ön tulajdonában álló más vagyontárgy, végső esetben lakáscélú ingatlana is lehet.

Összefoglalva: lakhatását nem csak lakáscélú jelzáloghitelének nem fizetése, hanem más hitelének rendezetlensége, vagy közüzemi tartozása is fenyegetheti.

4. Ne söpörje a szőnyeg alá a problémát! Ne várjon arra, hogy más oldja meg Ön helyett!

A késedelmes törlesztőrészletek és egyéb fizetendő díjak és költségek összességében azt eredményezhetik, hogy a tartozása folyamatosan és gyorsan halmozódhat. Ezért nagyon fontos, hogy mindig fizessen annyit, amennyire képes, és mielőbb rendezze tartozását, amint lehetősége nyílik rá.

Nemfizetés esetén minél több idő telik el, annál nagyobb lesz a hitelező követelésének az összege, Önt várhatóan annál nagyobb anyagi terhek fogják súlytani, még akkor is, ha végül nem kerül sor végrehajtási eljárásra.

Információk áthidaló megoldásokról

Ha fizetési késedelme keletkezik, és együttműködik a hitelezővel, akkor közösen találhatnak áthidaló megoldást. Minden hitelező kínál saját konstrukciókat bajba került adósok számára, és emellett az állami konstrukciók igénybevételét is elérhetővé teszik. Ezek részleteinél érdeklődjön a hitelintézetnél.

Az egyes áthidaló megoldások igénybe vétele előtt - mielőtt döntene - gondosan vizsgálja meg saját és környezete teherviselő képességét, jövedelemszerzési lehetőségeit!

Jó, ha tudja, hogy az Ön együttműködése esetén számíthat arra, hogy hitelezője megvizsgálja az áthidaló megoldás alkalmazhatóságát, de ez nem jelenti azt, hogy a hitelezőnek az Ön számára minden esetben áthidaló megoldást kell biztosítania.

Ha csak átmeneti, rövid ideig tartó fizetési problémáról van szó, akkor kezdje meg a késedelmes tartozását minél előbb törleszteni, mivel a késedelemhez költségek kapcsolódnak.

Hitelezők által kínált fizetéskönnyítő konstrukciók felmondott szerződések esetén

Fizetési nehézség esetén a hitelezők (követeléskezelők) felmérik az Ön anyagi helyzetét. Ezért nagyon fontos az, hogy ön teljes körűen és pontosan adja meg az ehhez kért információkat, nyilatkozatokat! A hitelezők felmondott szerződés esetén – a teljesség igénye nélkül – az alábbi áthidaló konstrukciókat kínálják, esetenként több konstrukció elemeit vegyítve:

Részletfizetés biztosítása - lehetőség van arra, hogy az egyösszegben esedékessé vált lejárt bizonyos időszakra kevesebbet fizessen. Ebben az esetben a megállapodástól függően az tartozását részletekben fizesse meg, a részletfizetés időtartama alatt azonban a tartozása tovább kamatozik, azaz a részletfizetés időtartama alatt a felmerülő késedelmi kamatokat is meg kell fizetnie.
A hitel forintra történő konvertálása - a hitelezők lehetővé teszik, hogy megállapodás esetén devizahitelét forint alapú tartozásra váltsa. Ennek során mérlegelnie kell az esetleges árfolyamveszteség mértékét, ugyanakkor konvertálás esetén megszűnik az árfolyam változásából eredő bizonytalanság, azonban továbbra is fennállhat a kamat változásának lehetősége.

A hitelezők a fentieken túlmenően egyéb konstrukciókat is ajánlhatnak, ezért minden esetben érdeklődjön a követeléskezelőnél a lehetőségekről!

Állami konstrukciók

Jogszabályi feltételek teljesülése esetén lehetőség van a hitelezőknél (követeléskezelő) az állami konstrukciókat igénybevételére. Hitelezője tájékoztatja az aktuálisan rendelkezésre álló állami konstrukciókról, amelyekről részletes információkat kaphat a Felügyelet honlapján

(http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/hitelek/fizetesi_nehezsegek/allami_programok_devizaadosoknak.html).

Szociális segítség

Munkahelye elvesztése, tartós egészségi probléma, fizetési nehézség esetén tájékozódjon a rendelkezésre álló állami és önkormányzati szociális programokról! Részletes információkat kaphat a helyi önkormányzatoknál és a megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjaiban (lásd hasznos címek a kiadvány végén).

Hasznos információk

Az alábbi információk segítik Önt abban, hogy a késedelem következményeit pontosabban fel tudja mérni. További kérdés esetén keresse bizalommal hitelezőjét.

Költségek, díjak

A késedelemnek ára van: Önnek meg kell fizetnie a késedelemmel összefüggésben felmerülő valamennyi költséget. A késedelem elsődleges költsége a késedelmi kamat, amely a késedelmes tartozást terheli. Ennek mértékéről informálódhat a tájékoztatóval megküldött értesítő levélben. A késedelmi kamat mértéke a felmondás időpontjában rögzül, azt követően nem változik.

A késedelem további költsége egyes hitelezői tevékenységért felszámított díjak. Tipikusan ilyen a felszólító levél díja, az adós hitelképességének vizsgálatáért felszámított díjak. Konkrét mértékéről érdeklődjön hitelezőjénél (követeléskezelőnél).

Késedelem esetén az elszámolás szabályai

Fontos tudnia, hogyha van késedelme és azt követően fizet, az elszámolás – amennyiben az Önnel kötött szerződés ettől nem tér el – a következőképpen alakul:

először a fent említett költségekre megy a befizetés,
ezt követően a kamatra és késedelmi kamatra,
és a fennmaradó rész a késedelmes tartozására.

A késedelmes törlesztő részletek halmozódása, az azt terhelő díjak és költségek, az elszámolás szabályai összességében azt eredményezhetik, hogy a tartozása gyorsan halmozódhat. Éppen ezért nagyon fontos, hogy fizessen annyit, amennyit tud és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az áthidaló megoldásra jogosulttá váljon!

KHR nyilvántartás

A késedelmének következménye, hogy a havi minimálbért meghaladó, több mint 90 napot elérő folyamatos fizetési késedelem esetén a hitelezője megküldi a késedelemre vonatkozó adatokat a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR), amely a bejelentés időpontjától 10 évig más hitelezőnek átadható, amennyiben Ön hitelt szeretne felvenni. Ha késedelmes tartozását rendezte, a KHR a késedelem tényét a teljesítéstől számított 1 év elteltével haladéktalanul törli. A fentiek következtében Ön nem, vagy csak jóval szigorúbb feltételekkel kaphat hitelt, amíg a KHR nyilvántartásában szerepel.

Hasznos címek

Munkanélküliség esetén kapható álláskeresési támogatásról és szociális juttatásokról információt kaphat a megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjaitól. Az Ön lakóhelyéhez tartozó hivatal elérhetőségével kapcsolatban keresse a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt:

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Cím: 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Honlap: www.afsz.hu, www.munka.hu,

telefon: (+36-1) 303-9300

Késedelem esetén rendelkezésre álló állami és intézményi konstrukciókról további információkat tudhat meg a Pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadó irodákban. Az irodák az ország több vidéki városában rendelkezésre állnak, az irodák elérhetőségéről információt kaphat a PSZÁF ügyfélszolgálatán (tel: 06-40-203-776), vagy a tanácsadó hálózat honlapján:

http://www.penzugyifogyaszto.hu/